Sajtot már nagyon régóta akartam csinálni, volt is receptem hozzá, Sthal-féle, de ez az a juditos recept, ami működik is, és finom is :) Tényleg nem akarom leszólni a receptjeit, hiszen tök jók vannak, de egy-kettő nekem nagyon nem jön be, így mindig félve fogok neki egy-egy tőle származó recept elkészítéséhez, mert vagy nagyon jó sül ki belőle, vagy borzasztó, tehát elég lutri, de ez az a fajta, ami nagyon szuper :)
A sajtot Zsoltinak készítettem a névnapjára, és úgy esett a dolog, hogy az első adagot, amit neki szántam végül mi ettük meg, mert akkor Editke pont lebetegedett (bár már egy hónapja volt, de ha emlékeim nem csalnak, kb semmi baja nem volt, "csak" egy délután rájött a krupp, miért is ne... és utána nem mertem bölcsibe engedni, se gyerekek közé, így nem találkoztunk Mártiékkal, nehogy a fiúknak valami bajuk legyen). Így egyből kétszer próbáltam ki a sajt receptet, és nagyon szuperül működik, így bátran ajánlom mindenkinek. Nem is változtattam a recepten semmit, csak kicsit több sót tettem bele a második adagnál, mert nekem az első nagyon sótlannak tűnt, bár lehet nem is tettem bele azt a mennyiséget, amit Judit írt a receptben (úgy írok róla, mintha ismerném, tök gáz vagyok...).
A sajt fogadtatása amúgy a felnőttek részéről jó volt, Editkének az "anya-sajt" annyira nem jött be, megkóstolta ugyan, de aztán mégis inkább a trappistából evett, de engem azért felszólított, hogy a sajátomat egyem, mert én csináltam :) A sajtom mentségére legyen mondva, hogy a trappista sajton kívül mást nem hajlandó megenni, tehát nem feltétlenül az anya-sajtban van a hiba.
És akkor a recept:
Hozzávalók
- 5 kis doboz joghurt
- egy nagyobb csokor snidling
- 2 fej fokhagyma
- só, bors ízlés szerint (a sóra egy csapott teáskanálnyit írt Judit)
Első lépésben a joghurtokat egy laza szövésű anyagba öntjük és egy szűrőbe tesszük, alá egy tálat, és hagyjuk lecsöpögni 24-48 órát. Nekem 2 napot állt, utána ilyen lett:
Következik a fűszerezés, egy tálba tesszük a félkész sajtot, és egész egyszerűen hozzáadjuk a fűszereket, a sót a borsot, a snidlinget (érdemes megkóstolni, hogy elég sós-e). Legközelebb ki fogom próbálni más fűszerrel is.
Kis cipót formázunk belőle, kb 10 cm átmérőjűt, és belecsomagoljuk egy másik laza szövésű anyagba, én sima pelenkát használtam, tök jól bevált. A belecsomagolás minél több rétegben történjen, még sok nedvesség kijön a sajtból.
És itt jön a legjobb rész, a sajtot becsomagolva két vágódeszka közét tesszük, és a felső deszkára teszünk egy 70 dkg-s könyvet. Ezt így írta a kedves Judit, hogy 70 dekás legyen. Rajtam nem múlik, le is mértem serényen, és a Hideghegy tökéletes választásnak tűnt, amúgy is nagyon szeretem ezt a könyvet, a filmet még nem is láttam. Kicsit furin nézett ki a hűtőben a könyv, de legalább mindig mosolyogtunk egy jót :) Így még legalább egy napig kell tartani a sajtot.
És aztán voila, kész is a sajtunk, isteni finom.
Dejó! Túrót csináltam már, sajtot még nem, itt az ideje kipróbálnom :)
VálaszTörlésA Hideghegy stílusos a hűtőben :D haha, jót nevettem, hogy még le is mérted! :) Olyan precíz vagy!
Lilla is mindig vigyorogva mutogatja a bibijét, hogy be kell kenni. Cuki Editke! :)
Túrót? Az de jól hangzik! Nem is gondoltam rá, hogy pont a Hideghegyet tettem hidegre :) Köszi, Mara
VálaszTörlésA sajt is nagyon tutti, de ez az utolsó kép...megőrülök! :) Hát ilyen pózolást én még nem láttam, pedig Liza is tud jókat... :) Meg kell zabálni, ez az eddigi "legkedvencebb" képem róla!
VálaszTörlésÉn is ezt a képet szeretem most a legjobban Editkéről :) A sajtot csináld meg, Dóri, nagyon fini!!
Törlés