Nem szeretem ezt az "ünnepet". Ünnep ez egyáltalán? Nem tudom, mindegy, van, ha nem veszünk semmit a párunknak, akkor bunkók vagyunk, ha veszünk, akkor meg feleslegesen pénzt költünk, legalábbis a nők ezt szokták ugye mondani ;) Valami apróságot mi is szoktunk venni egymásnak Krisztiánnal. Néha ő nem is olyan aprót, de mindegy, hát ő ilyen.
Idén viszont valami vírus rendesen leterített, ezért a csodás valentin napot ágyban fekve, hasgörccsel töltöttem. Hát jobbat is el tudtam volna képzelni, dehát mit lehet tenni, kinek mit dob a gép. Szerencsére megmaradok, és már jobban is lettem, ezért, mivel venni nem tudtam semmit a testi akadályoztatásom miatt, ezért sütöttem egy pofonegyszerű linzert Krisztiánnak. Hát ennyire futotta most tőlem, de volt lelkes segítségem is ám a munkához :) Krisztián meg a takarításnak is örül :D
A receptet a Horváth Ilonából vettem, mert én abban hiszek. A díszítést meg a Praktika februári számából loppantottam, félig-meddig. A Horváth Ilonában linzi koszorú néven fut a süti, ha valaki esetleg keresné.
Hozzávalók:
- 10 dkg cukor
- 25 dkg margarin
- 30 dkg liszt
- 1 egész tojás
- 1 csomag vaniliás cukor
- díszítéshez: 1 tojásfehérje, 5 dkg dió, lekvár, ételfesték
A tészta hozzávalóiból linzertésztát gyúrunk, majd egy órára pihentetjük hűtőben. Én három részre osztottam, egyik részét piros ételfestékkel megszíneztem, és szívecskéket szaggattam belőle. A másik felét linzi koszorúnak készítettem el, karikákat szaggattam, a karikák felének a közepébe pedig szívecskéket szaggattam, csak a szerelem ünnepe van, vagy mi. A szíves-lyukas karikák tetejét megkentem tojással és megszórtam darált dióval. 170 fokon kb 15 percig sütöttem. A koszorú alapját és tetejét lekvárral összeragasztottam.
Nem tudtam megkóstolni, de remélem holnap már én is megkóstolom :) Addig meg próbálok pihenni a nyúlbélussal...
Boldog valentin napot mindenkinek!
De jó, nagyon aranyos lett! Biztos finom is. :)
VálaszTörlésEditke ette meg a nagy részét, neki nagyon bejött :)
Törlés