Végre

valahára Nórikámnak is megvolt a doktori védése. Elég régóta készülök már rá, hogy tapsikolhassak neki az előadása után, úgy kb 3 éve. Egyszerre kezdtük el a doktorit, és most már le is merem írni, hogy tulajdonképpen sose láttuk értelmét az egésznek (csak lehet az összes papírunkat lecseréltetni 2 betű miatt..), de becsületből végigcsináltuk mindketten. És én nagyon -nagyon büszke vagyok az én okos mikroszatellit-tudor barátosnémra, mert én ezt a sok idegen kifejezést nem hogy alkalmazni, de megtanulni se tudtam soha :)
Ajándék terén elég sokat elmélkedtem rajta, hogy mit is tudnék neki adni, amit használni is tud, azért kreatív is és hasznos is. Így aztán a nagy gondolkodásom végén vettem neki egy nagyon szép igazgyöngy karkötőt, ami nekem nagyon tetszik, hát remélem neki is. De hogy valami kicsit személyesebb és kreatívabb is legyen a dologban, csináltam neki a karkötőhöz egy díszdobozkát. Na jó, a dobozt nyilván nem én magam asztaloskodtam össze, hanem készen vásároltam, és szalvétából dekupázsoltam rá szép kis szívecskéket.
A decoupage szerintem a világ legegyszerűbb technikája, majd ha Editkém is egyszer megnő, akkor biztos megmutatom neki, mert viszonylag gyorsan lehet látványos dolgokat csinálni, akár képet a falra, vagy díszítést egy mappára, vagy tulajdonképpen bármire, textilre, párnára, függönyre, pólóra, tényleg végtelen a lehetőségek listája. Csak egy jó mintájú szalvéta kell hozzá, amúgy számomra mindig ez a gyenge pontja a dolgoknak, hogy találjak olyan szalvétát, amit én előre kitalálok a fejemben. Az Árkádban van egy Kes Kreatív Hobby bolt, ahol az eladók ugyan nem túl kedvesek (vagy én legalábbis nem találkoztam még ott egy igazán odavaló, kedves, mosolygós, kreatív dolgokhoz értő eladóval, ami a szíve-lelke lenne egy ilyen boltnak, pedig viszonylag sűrűn járok oda) de mindig találok tök szuper mintájú szalvétákat. Most kettő között vacilláltam viszonylag sokat, egy tengeri kis kagylós és egy szívecskés között. Végül csak a szívecskéset választottam, és utólag nagyon örültem is neki, mert azokkal a kagylókkal nem lett volna olyan szép a doboz.

A szalvétáról egész egyszerűen körbevágtam a szíveket, leválasztottam a legfelső réteget, és egy vékony réteg decoupage ragasztóval odarögzítettem a dobozra. Szépen kilapogattam, hogy ne legyen levegős a teteje, megvártam, amíg megszárad majd még 2 réteg ragasztóval rámentem a szívecskékre. Így szép csillogós lett a felülete, bár igazából van erre egy spéci lakk, amivel le kellene zárni az ilyen felületek tetejét, de szerintem a ragasztó is teljesen szuperül lefedi.

 Nórának még a védés előtt odaadtam az ajándékot és nagy örömömre pont ment a ruhájához a karkötő színe, így már a védés alatt is rajta volt, szerintem szerencsét hozott neki :) Hátha lesz belőle egy szerencsekarkötő.
Gratulálok, Nórikám!