De ami a mai bejegyzésem témája, az nem más, mint az anyukám által gyártmányozott, nagyon-nagyon szép szőnyeg Editkém szobájába, ha egyszer is száműzzük onnan a kanapét, ahol én szoktam 8-éjfélig kézenfogva aludni a kis nyuszival, egész egyszerűen azért, mert annyira jó (nekem) odavackolni mellé, és elvileg csak addig maradni, amig majdnem elalszik, gyakorlatilag meg éjfélkor kikelni, konstatálni, hogy Krisztián meg a nappaliban tért nyugovóra jobb híján a notebookjával, és felébreszteni és a hálóba átvonulni... Amúgy ezt a túrát utálom,de nem tudok mit tenni, Editke szobájában túl jó aludni, vagy amúgy is nagyon szeretek bárhol aludni, így elalszok kb hamarabb, mint a kis nyuszi este, dehát ez van, mit lehet tenni? Mondjuk azt, hogy most felszólítottam Krisztiánt, hogy ugyan jöjjön már be minden nap 9kor, ha nem kelnék fel, hogy ne ott aludjunk abban a kis szobában ketten... Bár láthatóan Editkét nem zavarja, hogy én is ott alszok vele. Na de lényeg a lényeg, egyszer ki fog kerülni a kanapé, és ez a szépséges szőnyeg fog kerülni a helyére, ahogy kell, a macskákkal együtt, akik már a sötétítőn és a párnán is helyet kaptak, hát innen se maradjanak már le.
Íme a szőnyeg, a konyhakövön, ami nem az eredeti helye, de itt tudtam hozzávetőlegesen jól lefotózni:
A nap a közepén, amit a gombos vadlibák vesznek körül (anyukám mondta, hogy vadlibák, Editkének mindenesetre nagyon tetszenek a gombok rajta, meg hogy be lehet alá nyúlni):
Az én kedvenceim, az ablakon kinéző macik a felhőkkel:
Masnis szívecskés házikó a rózsabokrokkal:
Kutya és a cicusok, fölötte az almafa, nálunk az alma nagyon fontos :D
És a hátoldala is nagyon szép amúgy, katicás:
Nekem nagyon-nagyon tetszik a szőnyeg, bár még nincsen használatban, de majd lesz. Editkének a gombok és a kutyák tetszenek, de még nem igen hagytam, hogy elmélyedjen a szőnyeg rejtelmeiben, majd ha bekerül a szobájába, akkor nézegetheti kedvére :) Alá csúszásgátló kerül, így nem fog elmozdulni a helyéről. És ha megnő a kis nyuszi, akkor pedig takaróként fog funkcionálni.
Amúgy patchwork technikával csinálta anya, és ami nem látszik annyira a képeken, hogy nagyon szépen ki van dolgozva minden egyes rátét, és vannak benne díszítő himzések vagy levarrások, ilyen steppelés szerűen, nagyon-nagyon szép közelről is :)
Mindketten nagyon örülünk neki, anya! :D
Hú, ez igen!!! Nagyon szép! Nagyon ügyes a Nagyi! A miku is szuper lett!
VálaszTörlésKöszi Judit! :)
TörlésJajj, és hozzá teszem, hogy támogatom az ötletet, hogy a Nagyinak is legyen "kreatívkodós" blogja!!! Mennék ötleteket csenni :D
VálaszTörlés