2020. január 6., hétfő

Évértékelés, viszlát 2019: BÚÉK 2020

Tavaly is írtam, inkább csak magamnak, évértékelő posztot, így idén is írok egyet, mert azóta is szeretettel gondolok vissza a tavalyira.
A tavalyi, 2019-es évem nagyon nem úgy alakult, ahogyan vártam, de összességében nincsen okom panaszra ✌
Az év eleje valahogyan eltelt, nagyon említésre méltó dolgok nem történtek, vagy nem emlékszem rájuk...
A nagy fordulópont az évben a színtanácsadás volt Zsófinál. Mártival voltunk, én kiakadtam, Márti meg röhögött, hogy még ilyen kiakadást, mint az enyém, de amúgy igaza volt, és jól tűrte, és nagyon örülök végül, hogy nem Krisztivel mentem el Zsófihoz, hanem Mártival, ő jobban tudott engem kezelni 😛 A színtanácsadáson világos tavasz színtípus lettem, a blogon is írtam róla, itt
Zsófi oldalára is írtam erről, mert megkért rá, itt van. Lettek új barátok is az életemben, amik szintén a színes csopinak köszönhető, Krisztián színpartnereknek hívja őket, találó elnevezés. Az egyik zoknimániás, tőle kaptam ezt a szuper zoknit, és az oldalamnak a Csibi elnevezést. 
De ennek a tanácsadásnak köszönhetek egy olyan támogató női (!!!) csopit, akik biztatására elkezdtem egy nyakláncos bizniszt (ehhez kapcsolódó poszt itt van), ami úgy tűnik, hogy tök jól megy, és nagyon örülök neki, mert teljesen más jellegű a dolog, mint ami a rendes munkám. Lett ehhez kapcsolódóan egy új fb oldalam, meg egy instagram oldalam is, ami döcög még, de fejlesztem, ahogy a tudásom meg az időm engedi.
Előtte egy nyári futáson pattant ki az ötlet a fejemből, hogy kellene gyerekeknek ökotudatos szakkört/valamit tartani, ebből alakult ki az ökokids, amihez szintén kapcsoltam egy fb profilt és egy blogot. Az valahogyan gyorsabban berobbant, és már majdnem 2000 követője van. Viszont közben jött az igény a pomis nyakikra, amikből több bevételem lett, így az Ökokids kicsit parkolópályán van, de sebaj, a blogra azért írok néha, és majd ha időm engedi, fejlesztgetem azt is, itt a linkje a blognak.
A munkában is olyan fordulatok voltak, amikre nem számítottam, így 1 hét alatt raktam össze egy docensi pályázatot, aztán egy csomó időt készültem az előadásaimra, és nagy hála és köszönet illeti Zsuzskát, aki elkészítette nekem az angol előadásomhoz a szöveget, amit megtanultam, és nagy dicséretet kaptam érte. Örökre hálás leszek ezért, Zsuzska!
A pályázat, frissen nyomtatva.
Az előadás előtti lelkes fejem
Kriszti is velem volt karkötő formájában a védésen. A másik kezemen a családtagjaim voltak jelen, de azzal fotóztam, arról nincs kép.
Lett egy brazil phd hallgatóm ősszel, még nem döntöttem el végleg, hogy örülök-e neki, vagy nem, így erről hosszabban nem írnék, egy buldózer a gyerek, de lehet ezt nem is lehet máshogyan csinálni 😆
Barna Balázs kapott széket az Akadémián, és megemlített az akadémiai székfoglalójában, amiért tök hálás vagyok neki.
Amire végképp nem készültem az év elején, és nem is sejtettem, hogy valaha ilyenben részt fogok venni, azok a workshopok voltak, amiket én tartottam olyan embereknek, akik fizettek ezért. Fura, mi? Nekem is! Az egyik az Ökokids keretein belül ment, kapszulaangyalka workshop volt, a többi pediga  pompomos nyakláncokhoz kapcsolódó workshop, egyet felnőtt nőknek tartottam egy másik pedig anya-lánya workshop volt, amiből már most januárban is 2 darab lesz, hihetetlen. De ha ebből tudok pénzt csinálni pluszban magamnak, akkor ebből fogok.
Ökokids halloween workshop.
 Pomis anya-lánya workshop.
 Kapszulaangyalka workshop.
Mártival pompom nyaki workshop előtt.

A másik meglepetés az évben pedig a Cortevás út volt Sevillába, novemberben. Nagyon jól éreztem magam, szakmailag is volt némi haszna, kikapcsolódásnak szuper volt, csak hazafelé sztrájkolt a Lufthansa, így egy plusz estét rá kellett húzni Münchenben, amit kihagytam volna.
Plaza de Americano.
Elég díszes volt a szálloda... 
 Alcazar

 Münchenben a szomorú valóság.
 Múncheni plusz éjszaka ...


Nyaralni is voltunk, Porecben családilag, Editkével meg külön-külön több helyen is, tényleg sokfelé jártunk, éljen a Kajla. Ki ne hagyjam, a legnagyobb nyári élményem mégis a Körösbe való beleesés volt ruhástól, pedig apa ugye tud evezni. Örök élmény marad mindannyiónknak.
Csupa vizesen, de legalább az én telefonom "megúszta"
Editke le is rajzolta.
Gyulai várban anyával.

 Berényben, rollerrel, jeeee.
 Martovásár.
 Velencei-tó.
 Porec.



Editke az első évet kitűnővel zárta, büszkék is vagyunk rá, azóta már a második évét tapossa a suliban. Közben sportot váltott, és karatézik, az első vizsgája decemberben volt, így felkerült az első csík az övére. 
Kitűnő kisnyulika.
 Szülinap.
Kezdődik a második!

Karatevizsga, Tibi bácsival kézfogás.
Oklevél.

Krisztián még mindig edz, néha megijedek a hasától. A kockáktól, egész pontosan. Indult a választásokon, ahol szavaztunk is rá.

Szülinapomra kaptam egy pár tortát, és sk nyaklánctartót is.

 Karácsony.



2019. szeptember 3., kedd

Öko szalvéta, kenyérzsák és zöldséges zsák

Nagyon menő dolog most az öko szalvéta, sajnos már nem is emlékszem rá, hogy pontosan hol is láttam először, és nem is tudom felidézni, hogy mikor fogalmazódott meg bennem, hogy nekem kell ilyen, a lényeg, hogy lett igényem rá, mert amúgy is minden nap viszek magammal a munkába tízóraira vagy uzsonnára szendvicset, meg Editke is azt viszi a suliba. Általában dobozba tesszük, de a dobozba még mindig tettem egy plusz szalvétát, amúgy nem tudom megindokolni, hogy miért, de tettem. Így is úgy is elmostuk mindig a dobozt, a szalvétát meg kidobtuk. De így szalvétát is használtunk és mosogattuk a dobozt is, ez nem túl öko tudatos. Valószínűleg ezen a nyomon haladva jutottam el az öko szalvétáig. 
Aztán ha már szalvétát varrtam, akkor adta magát az ötlet, hogy készítsek egy öko zacskót a zöldségek vásárlásához is, hogy ahhoz se használjunk rendes nejlon zacsikat, aztán az i-re a pontot a kenyérzsákkal tettem fel. Így lett egy teljes nagyon tuti menő szettem. 
Méretben is jók lettek, így festenek teli állapotban:
Az öko szalvétának és a kenyérzsáknak a belseje viaszosvászon anyag, így mosható, és reményeim szerint ennek köszönhetően nem szárad ki majd ki az, ami benne van. 
Varrtam egyet ajándékba Mártinak a szülinapjára és Editkének is. Editkének már volt egy kis szalvétája, amit mindig vitt magával a suliba, és azzal terítette le a padot, hogy en legyen morzsás, abból az anyagból varrtam meg neki a szalvétát. Egyelőre mindketten nagyon szeretjük, bevált. 

Mutatom, hogyan kell belecsomizni a szenyókat, mondjuk azért ez elég egyértalmű, de ha már lefotóztam, akkor ide is teszem.



Az áráról is szeretnék írni egy kicsit. Körülnéztem a neten, mert nem akartam én feltétlen magam megvarrni ezeket a kis öko csodákat, de miután egy ilyen öko szalvéta kb 1300 Ft-ról indul, és egy teljes szettért akár (tényleg, nem túlzok, nagyon durva) 9000 Ft-ot is elkérnek, így azt gondoltam, hogy azért annyira tudok varrni, hogy egy zsákot összehozzak. Vettem a pepcoban sima pamut pelenkát, 2 darabos volt 650 Ft, és egy viaszosvászon terítőt, ami 350 Ft volt. A viaszosvásznat lehet méterre is venni, de miután egy 140 cm széles viaszosvászon métere 1300 Ft-ról indul, így jobbnak láttma a terítőt, ami 130x90 cm méretű. Leleményeseknek áll a világ. Tépőzáram volt otthon, és ez a háló anyagom is, így arról nem tudok nyilatkozni, de nem lehet egyik sem egy eget rengető összeg. A varrás kb 4 órát vett igénybe, nyilván ezt nem számítom magamnak órabérben, de hozzátartozik, hogy én nem igazán vagyok egy gyakorlott varró, tehát azért egy profinak ez gyorsabban megy. 
Mindegyik varromány esetében csak téglalapot kell varrni igazából, és még az egyenes varrás se olyan lényeges, hiszen a  zsákot összehúzzuk, nem is látszik, milyen a formája. A szalvétát meg elég jól lehet formázni a viaszosvászon aljnak köszönhetően. Tehát a mintás anyagból is levágunk egy téglalapot, meg a viaszosból is, beszegjük a pamutot, rávarrjuk a viaszost, és kb ennyi az egész. Nem egy nagy hókusz-pókusz. 
Azóta is örülök, hogy megvarrtam magamnak ezt a kis szettet! 


2019. július 4., csütörtök

Ananász pinata

Editke dzsungel témájú bulijához lett az a remek ötletem, hogy készítek neki egy ananász pinátát, mert mit nekem bolti verzió, lehet ilyet otthon is készíteni. Néha olyna naiv vagyok, tényleg, és elhiszek több mindent, amit nem kellene, pl azt, hogy a youtube szerint pofon egyszerű ananász pinátát készíteni. Nem, nem  az. Egyáltalán nem. És utána mikor szétveri az ember szeretett gyermeke az általa hosszú  órák verejtékével elkészített pinátáját, hát az szívszorító. Na jó, nyilván nem, de azért sajnáltam szegény kis pináta ananászt, hogy szétpüfölődött, jobb sorsra lett volna érdemes. 
Az ötletet az adta, hogy már vagy 3 éve elkészítettem egy papírmasé gömböt egy lufiból kiindulva, mert Editkének szerettem volna a szobájába egy hőlégballon szerű kis díszt. De annyira kikészített akkor ez a papírmasé készítés, hogy az egész annyiban maradt, de szerencsére a gömböt nem dobtam ki, hanem ott figyelt a polcon, jobb sorsra várva. Közben a meszelés alatt előkerültek régi Praktika számok, és az egyikben a pináta készítés volt leírva, és hogy ez milyen egyszerű dolog (perzse, dobozból egy nem kerek formára lehet tényleg az...). És mikor elmélkedtem, hogy milyen pináta lenne az, ami a dzsungel témához illik, akkor jutott eszembe az ananász és a kis papírmasé gömb a  polcon. Nagy örömömben kerestem youtbe videókat a pináta készítéséhez, és ezt találtam ananász témára. Több videót is megnézve, és mivel csak egy darab sárga krepp papírt találtam a boltban (...), arra jutottam, hogy nem vagdosom be háromszögletűre a kis papírcsíkokat, hanem egyszerűen csak bevagdosom rojtosra a csíkok egyik felét. Így is pont elég idegörlő volt, amúgy azért is, emrt elrontottam, és miért is ne, a gömb közepére ragasztottam fel az első csíkot, így kissé nehézkes volt a rojt alá ragasztani, sokkal könnyebb fölé, ahogy a videó is mutatja. Ha bármikor máskor erre adoma  fejem, ne felejtsem el, hogy alulról kezdjük a rotjozást!!!
A krepp papírt végül nem ragasztópisztollyal, hanem sima technokollal ragasztottam fel. 
 Ne középen kezdjük el, neeeee!!!!
 Alakul.
 És a belevalók. Csokik. Amik a melegben megolvadnak. És ha szétverik a gyerekek a pinátát, akkor vagy a fejükre esik, vagy a földön szétploccsan. Nagy tanulságok lettek ám a szülinapon nekem 😛
 Belekerültek ezek a jópofa kis pénztárcák is, ezek a vendég gyerekek ajándékai lettek.
 Aztán ragasztottam bele még vastag kartonból levelet, ezt már ragasztópisztollyal.
 Jó sok levele lett, hogy eltakarja a lyukat a tetején.
 És mivel ez egy menő pináta, ezért készítettem neki napszemüveget is, így lett igazán coool. 
 Nagyobb lett, mint a fejem... 😂
Aztán elment a buliba a pináta, itt még egyben.
És itt már darabokban, szegény feje...

DE próbálok arra gondolni, hogy jó célt szolgált, és a gyerekek nagyon boldogok voltak, hogy volt csillagkonfetti eső és csokihullás 😊