Ágyünneplő teknős

Az ágy Editkének új, az ünneplők Dóriék voltak (vagy inkább a nézők), a teknős meg kelt tészta teknős, direkt gyerekeknek :) Szóval jól kitaláltam ezt a nevet szegény állatnak.

Editkének új ágyat vettünk, mert... hm igazából nekem nagyon tetszenek ezek a kuckóágyak, és valamiféle extra késztetést éreztem, hogy Editkének igenis kell ilyen ágy. Ha  akarja, ha nem :) De szerencsére akarta. Már régen kinéztük ezt az ágyat, csak vártunk még egy kicsit, hogy megvegyük neki, mert még így se merem hagyni, hogy éjjel fent aludjon, pedig nagyon szeretne, amit tök meg is értek, mert nagyon kényelmes ez az ágy is, és én is tényleg szívesen aludnék ott fent, mert egyszerűen szupi. De félek, hogy reggel, amikor kómásnak mászik le az ágyról, akkor leesik, ezért még erőteljesen hatok rá, hogy alul aludjon, mert az sokkal nagyobb buli, mint fent, hát ezt vagy elhiszi, vagy nem, de azért elég jó rábeszélőképességem van, szerencsére. Azt gondolom, hogy ha néhány hónap múlva megszokja, hogy ilyen ágya van, akkor nem egyszerűen csak kilépni (és azzal a lendülettel kiesni...) fog az ágyból, hanem eszébe jut, hogy itt bizony létrán kell lemászni, és akkor (hátha) nem esik le. Aztán lehet csak én aggódom túl. Aludt már fent, alvás közben le nem esik, de ettől a reggeli lemászástól a sötétben még tartok.

A kuckóágyhoz persze gyártottak nagyon tuti kis függönyöket is, amiket persze nekem örök áron meg is kellett vennem, Krisztián szerint nemes egyszerűséggel ezek a függönyök kxva drágák, amiben tök igaza is van, de anélkül nem lenne igazi kuckóágy a kuckóágy, na.

Amúgy a vásárlós történethez még hozzátartozik (azért írom le, hogy nyugdíjas koromra el ne felejtsem, mikor csak filcfigurákat fogok non-stop varrni és keresztszemest hímezni...), hogy én valami extrahipernagyondárga ágyra hittem azt, hogy azt vesszük meg, és arra mászattam masszívan fél órán keresztül Editkét a boltban, és győzködtem, hogy ugyemilyenszuperezazágy? miközben az eladók, na meg Krisztián totál kattantnak néztek, végül Krisztián diszkréten odajött hozzám, hogy "ugye tudod, hogy nem ezt vesszük meg?" Mire én nagy szemekkel néztem rá, hogy nem, miért, melyiket?.... Szerintem egy világ omlott össze benne, de az a baj, hogy mostanában halnak el az agysejtjeim vagy nem tudom, de én tényleg azt hittem, hogy azt a közel 200e-res ágyat vesszük meg.

No mindegy.
Az ágy amúgy szupi, ehhez kétség sem fér.

Ezért eljöttek Dóriék is megnézni, hátha Liza (és főleg Dóri) is kedvet kapnak a kuckóágyhoz. Szerintem kedvet kaptak mindketten, sőt, lehet Karesz is :)

És erre az alkalomra sütnöm kellett valamit, ami újszerű. Először a sós krokodilt akartam megcsinálni, de gondoltam, hogy az elcsépelt, hiszen már egyszer ettek olyat nálunk, ezért inkább töltött tekit készítettem.

A tészta nagyon egyszerű, a töltelék meg bármi lehet, én pároltam bele zöldséget és egy kis sajttal besűrítettem.

Tészta hozzávalók:

• fél kocka élesztő
• egy kanál cukor
• 2-3 dl víz
• 50 dkg liszt
• egy teáskanál só
• 2 ek olaj

Töltelékhez

• bármi ami van otthon, virsli, felvágott, sajt, zöldségek, tojás, tényleg bármi, ami együtt finom
• én pároltam egy egész fej hagymát, ahhoz adtam kb fél zacsi mirelit zöldséget és egy kukikonzervet, majd reszeltem bele sajtot és kész is 

Az élesztőt megfuttatjuk a vízben és a cukorral (normál esetben tejjel szoktam, de Liza miatt inkább kihagytam, nehogy baja legyen tőle a pocakjának, és vízzel is szuperül működik). A lisztet összekevertem a sóval (tehetünk bele oregánót vagy bazsalikomot is, vagy fokhagymát), beletettem a felfutott élesztőt, az olajat, és annyi vizet, hogy jó rugalmas tésztát kapjak. Egy órán át kelesztettem. A tésztát aztán vékonyra nyújtottam, beletöltöttem a tölteléket, és kis teknős csináltam belőle. A fejét, farkát, lábait is megformáztam, és megkentem felvert tojással. A teki páncélját még megmintáztam kicsit késsel.

200 fokon kb 20 perc alatt szépre sült.

Szerintem finom is lett, Lizának a töltelék nem ízlett, de a lábakat meg a farkat megette kecsappal :D Editkének ízlett, dehát ő mindent megeszik... :D