kreativkodó: Márton napi liba

Nem egészen Márton napi, mert az csak holnap lesz, de mivel dolgozó emberek vagyunk, ezért áttettük egy nappal korábbanra a libázást, hogy hétvégére essen.

2 éve sütöttem libacombot, amikor anya is itt volt nálunk, és a tudás már eléggé megkopott azóta, ezért újra anya segítségét kellett kérnem sütés előtt, persze csak telefonon, az a baj... De így is nagyon jól el tudta mondani nekem, hogy mit hogyan csináljak, finom lett a libasült.

A libázáshoz vendégeket is hívtunk, mert úgy igazi a mulatság, Dóriék jöttek el Lizával, Editke nagyon boldog volt, a bölcsis barátnői mellett Liza a nagy sztár, akit csakis Lizuskának hajlandó szólítani :D

Így négyen voltunk felnőttek és ketten gyerekek. Mivel gondoltam, hogy a gyerekek nem fognak nagy pusztítást rendezni húsból, ezért Krisztiánnak kiadtam, hogy 4 libacombot vegyen. A husit a Vezérhúsnál vette meg, nem tudom, honnan szerzik be pontosan ezek a husit, de mindig nagyon finom és friss.

A libahusihoz párolt lila káposzta is dukál, amit én sose tudok olyan nagyon finomra elkészíteni, mint anya, pedig nagyon próbálkozok. A köret meg krumplipüré lett még.

A libacombokat besóztam (elég sok sót kell rá tenni, az ember már szinte úgy érzi, hogy tuti el fogja sózni, akkor a jó - ezt anya mondta így nekem, és tényleg annyi só kell rá), beletettem egy nagy tepsibe, öntöttem alá vizet (ez fontos különben száraz lesz a hús) és egy kevés (kb 2 evőkanál) zsírt is. A husik mellé ízesítés gyanánt tettem egy egész fej fokhagymát, 2 birsalmát felezve, és egy almát szintén felezve. A bőrét bevagdosatm, hogy szépen egyformán süljön a husi (a képen azért nem látszik, mert nagy siettemben ezt elfelejtettem, és aztán fél óra sülés után vagdostam be a husit, de nem lett ettől baja, de egyszerűbb elsőre bevágni). Letakarva mentek így 170 fokra (nem szabad magasabb hőmérsékleten sütni).

Kb 2 órát sültek így, vajpuha lett a husi, akkor pirítottam rá egy kb 15 percet 200 fokon lefedés nélkül (áttettem közben másik jénaiba, mert kicsapkodott volna lefedés nélkül a zsír, ami alatta volt).

A párolt káposztához Krisztián vágta össze a káposztát (és lett lila a keze...), amit egy serpenyőbe tettem, öntöttem rá olajat és megcukroztam. Összeforgattam és egy kicsit pirítottam is, utána öntöttem hozzá egy kevés ecetet, és így pároltam amíg kész nem lett. Nagyon kavargatni nem kell, mert akkor csak törik a káposzta.

A pürét én tejföllel csinálom, sokaknak ez nem ismerős recept, ezért leírnom. Megfőzöm a krumplit, amig meleg összenyomom margarinnal, sózom, és kikeverem habosra jó sok tejföllel. Isteni finom, Editke is imádja nagyon ezt a pürét. (Kicsit már belevágtam a husiba, mire eszembe jutott lefotózni egyben, bocsi..)