Most már, ahogyan közeledik, meg lassan el is telik a karácsony, jövök én is a karácsonyi ajándékaimmal, amiket már ugyan elkészíteni nem tudtok karácsonyra, de esetleg a jövőre nézve jó ötlet lehet. Sajnos hamarabb nem merem az ajándékaimat feltölteni, mert lelőném vele a lényeget, ami pedig a fa alá való ;)
Amit itt megmutatok nektek, az egy receptes kis mappa, olyasmi, amilyet tavaly készítettem anyának, csak más díszítéssel az elején. De ez is kétféle anyagból készült, ahogyan az anyáé is, mert a két egyforma stílusú, de különböző mintájú anyagok nagyon fel tudják dobni egymást is, meg a receptes mappát is.
A díszítése viszont nem úgy sikerült, ahogyan én azt szerettem volna, amiért nagyon dühös is voltam, mert kicsit becsapva érzem magam. Vásároltam ugyanis egy transzfer dekupázs ragasztót, amivel elméletileg bármilyen felületre (anyag, fa, fém, kerámia) fel lehet tenni egy képet úgy, hogy csak a kép marad a felületen, a kép papírját pedig vizes szivaccsal le lehet dörzsölni. Mondanom sem kell, arany áron lehet kapni ezt a ragasztót, de nagyon szerettem volna Editke képével díszített receptes mappát csinálni Krisztián anyukájának, így belevágtam, gondoltam, mi baj érhet. Hát az a baj ért, hogy konkrétan nem sikerült a képet feltenni a borítóra, és így a borító is majdnem tönkre ment, meg az én lelki világom is teljesen kiakadt, mert mindent, de tényleg mindent úgy csináltam, ahogyan le volt írva, mégse sikerült, és nem vagyok egy kezdő ebben a témában. Szóval nem tudom, mi baj lehetett ezzel a ragasztóval, vagy velem, a lényeg, hogy a ragasztás után a képet szinte ugyanolyan állapotban sikerült leszednem az anyagról, mint előtte volt, csak a kis huzatomon lett egy képnyi ragasztópaca... Végül öröm az ürömben, hogy szerintem egészen jól meg tudtam oldani a helyzetet, és remélhetőleg a megajándékozottnak is tetszeni fog a mappa, de én csalódott lettem tőle :(
Na de lássuk képekben, mi hogyan alakult.
Először is anyagot választottam, anya anyagosraktárából nem volt nehéz két szép, egymáshoz illő anyagot választani. És igen, már itthon, anyáéknál varrtam meg a receptes mappa borítóját, mert otthon sajnos nem volt már rá időm, és mert a mappa kicsit későn érkezett ;) De anya gépe úgyis sokkal szebben varr, mint az enyém, ami alapban érthetetlen, mert az enyém sokkal újabb, de mégis így van, halkabb is és szebben is dolgozik. Biztos azért, mert anya keze irányítgatta éveken át :)
Először variáltam, hogy hogyan is legyen egymás mellett a két anyag. Aztán végül csak döntöttem, és összevarrtam a borítót.
Azt nem fényképeztem le, hogy milyen nagyon ronda végeredményt hagyott a ragasztó maga után, dühömben a végső díszítés lépéseit se fényképeztem le, tényleg elment a maradék életkedvem is ettől a ragasztótól... De azért szóban elmondom. Szóval azt találtam ki, hogy a képet egyszerűen felragasztottam az utálatos ragasztóval a borítóra, és a mintás rózsás anyagból (ami annyira, de annyira szép, ezt nem is adja annyira vissza a fénykép) varrtam egy kvázi képkeretet a képnek. Ezt is felragasztottam a kép köré a borítóra, és végül egy gombbal, és a rózsás anyaggal adtam neki egy kis egyedi díszt is. Ilyen lett:
Nekem végül nagyon tetszik ez a díszítés is, de nagyon sajnálom, hogy nem működött a transzfer dekupázs. Ha bárkinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, írja már meg, köszi :)
Hát én most bevallom, hogy lemaradtam a blogod olvasásával, amit most próbálok behozni és csak ámulok azon, hogy milyen szép dolgokat készítesz! A Márti ékszerszettje gyönyörű, ahogy Anyukád varrós doboza és ez a mappa is! Nagyon ügyes vagy, le a kalappal előtted! :) Az meg külön tetszik, hogy ilyen könnyedén meg tudod oldani azt is, ami valamiért nem sikerül, mint itt pl. a ragasztó hibájából. Ezzel a képkerettel meg csodaszép lett! :)
VálaszTörlés