De álneve is van, méghozzá simán krémleves. Editke valami okból kifolyólag nem szereti a cukkinit (legalábbis ő azt hiszi), de csak akkor, ha egészben találkozik vele. Én meg vagyok annyira galád, hogy leturmixolom a levesben, és akkor nem látszik benne a cukkini, így meg simán megeszik belőle egy tisztességes adagot. És ezért csak krémlevesezzük, így nincsen probléma. Lehet nem kéne ilyen cselekhez folyamodnom, amúgy is annyit eszik ez a gyerek (hála a jó égnek!), hogy már felajánlottam a bölcsinek, hogy fizetek neki két adag kaját... De gondolom majd ez is változni fog, nem lesz mindig ilyen jó nekem, meg könnyű, ahogyan mások fogalmaznak (ja, amúgy rohadt könnyű nekem, mint úgy általában mindenkinek aki 3 éves körüli gyereket nevel, no mindegy, nem panaszkodok, csak unom már néha a neked könnyű felkiáltásokat).
Amúgy én szeretem a krémleveseket. Nem tudom, miért, de én is hamarabb megeszem így a levest, mint ha darabokban van benne a zöldség. Szóval lehet Editke is tőlem örökölte a dolgot. Mint a művigyort is. Jaaa, meg azt a rengeteg eszét is, persze. Naszóval krémlevest szerintem bármilyen zöldséggel lehet csinálni, én még rosszat nem ettem. A legelvadultabb az az uborkás gazpacho, amit írtam is a jó múltkor. De ez a cukkinis, ez nagyon jó, és az egyik kedvencem.
Hozzávalók:
- egy cukkini
- egy kisebb répa
- egy fél kisebb zöldség
- 2 dl víz vagy ha van, húsalaplé
- 3 dl főzőtejszín
- só, bors, kevés őrölt kömény
Nézzetek rá, hát ki mondja meg a kép alapján, hogy olyan levest eszik, amit nem is szeret? Senki. van, mikor az elnevezésen múlik minden, pedig amit rózsának nevezünk... De néha cselezni kell, ez van, akinek van gyereke, tudja és érti. Gondolom. Remélem :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése