A gofrisütő egy jó kis találmány, mi heti egyszer biztosan eszünk is gofrit. Az édes verziót, persze, tejszínhabbal vagy nutellával, ahogy kell. Nem diétás, de finom. Néhány hete viszont találtam egy olyan receptet, ami kitágítja a gofrisütő lehetőségeit a sós ízvilág felé, gyorsan kipróbáltam, és be is jött, ezért megosztom itt a kis kreativ blogomon.
A recept igazából nem is recept, hanem inkább egy ötlet. Receptnek azért nem mondanám, mert igazából bolti leveles tésztát kell hozzá használni, a töltelék meg az lesz,a mit éppen a hűtőben találunk és nem jégkocka. A tésztát, ha fagyasztott, hagyjuk kiolvadni, majd nyújtsuk vékonyra. Tényleg vékonyra. A gofrisütőt addig tekerjük a maximum hőfokra. A tésztát olyan méretűre vágjuk, amilyet a gofrisütőnk kíván, és töltsünk bele sajtot, sonkát, kolbászt, tejfölt, amit szeretnénk tulajdonképpen. Utána a gofrisütőt olajozzuk ki (a leveles tésztában nincsen olaj, ezért szükséges a külön kiolajozás, hogy ne ragadjon bele a sütőbe a tészta), tegyük bele a tésztát és süssük ropogós pirosra.
Nagyon finom vacsi, és a leveles tésztába azon túl, hogy sok minden egészségtelen dolog van, ellenben kevés benne a szénhidrát (tényleg érdemes megnézni, az enyémben 34g van 100 g-ban, ami már ch csökkentett kenyérből is nagyon tuti), így akár még alakbarát vacsi is lehet. Mi nyomtunk rá még majonézt is, éljen a bűnözés.
Editkének is bejött, Krisztiánnak is, gyors is, nincs vele macera (mondjuk a gofrisütőt lehet utána áztatni, de hát ennyi munkát megér a finom vacsi), úgyhogy nálunk bekerült a repertoárba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése