2011. december 21., szerda

Zöldséges tészta

nagy kedvencem. Biztos mindenki másképpen készíti, én ezt a fajtát szeretem. Ilyet akkor ettünk először, mikor Márti vegetáriánus lett kb 20 évvel ezelőtt, és anya kénytelen volt mindenféle kajákat kitalálni, amiben nincsen hús. De végül még apa is hajlandó volt belőle enni, pedig ő aztán a  zöldséget nem szereti a tésztával meg egyenesen ki lehet kergetni a világból :)
Normál esetben nem ilyen puccos tésztából csinálom, hanem sima durumból, de most rátaláltam erre a Zsanettól kapott karácsonyi tésztára, és mivel már évek óta őrizgetem, hogy majd valami jó kis alkalomra megcsinálom, így már igen aktuális lett, hogy tényleg meg is együk (utána sem merek számolni, hogy mikor kaptuk ezt a tésztát Zsanettól, mert lehet már 5-6 éve is van, hogy utoljára találkoztunk, mert ő időközben férjhez ment Peppéhez Olaszországba). De a tészta kibírta az idő vasfogát meg a kb 3x költözést is, és nem romlott meg.


Szegény Zsanettal még akkor beszéltem utoljára, amikor terhes lettem, az se most volt, és azóta mindig készülök, hogy majd írok neki legalább egy levelet, de valahogy mindig elmarad, nagyon szégyellem magam. Pedig az egyetemen sok szörnyűségesnek gondolt vizsgát éltünk át, ittunk rengeteg eperturmixot (még ma is rá gondolok, ha azt iszok :)) ), és persze megváltottuk a fél világot az albérletükben. Zsanett mindig öregnek érezte magát mellettem (kemény 3 évvel volt idősebb, mint én), én meg mindig szörnyű butának mellette, mert nekem sose volt akkora kitartásom a növényvédőszerek bebiflázásához, mint neki. De nagyon-nagyon jó barátnők voltunk évekig. Utána kiköltöztek Peppéék családjához, és maximum évente 2x találkoztunk, most meg még ennyiszer sem. Másfelé vitt minket az életünk, ezt azóta is sajnálom nagyon, és tudom, hogy ő is.
Na de jöjjön a recept:
Én mexikói zöldségből szeretem a legjobban, de lehet bármilyen fagyasztott zöldségből csinálni, elvetemültek (mint anya :)) meg szépen pucolhatnak is friss zöldséget és abból is tuti finom lesz :)
A zöldségeket kevés olajon megpároljuk, de csak roppanósra. Lehet sózni, borsozni, aki szereti (én szoktam) A tésztát közben al dantére főzzük, tényleg nem kell teljesen puhára, mert a sütőben is úgyis puhul még. Egy jénai vagy tűzálló tál aljára kis olajat öntünk, mehet rá a párolt zöldség.


Aztán a tetejére nagyon sok mindent lehet tenni, de nekem a tejmentes táplálkozásom miatt csak egy kis tojással elkevert frissföl került :( De egyébként lehet a tetejére csinálni besamelmártást, reszelni sajtot, vagy még a tészta és a zöldség közé is tenni a mártásból és a sajtból, vagy sajtkrémet tenni rá.... szóval a lehetőségek száma a végtelenhez közelít, elrontani nem lehet, mindenképpen finom lesz.
Aztán betesszük a sütőbe és kb 20-30 perc alatt 200 fokon szépen pirosra sül.


Még utána a tányéron is lehet variálni, mert nem muszáj így "kopaszon" enni, lehet tenni rá tejfölt, majonézt, még sajtot :)


Próbálom magam azzal nyugtatni, hogy ez kímélő és diétás kaja, és nem gondolni rá, hogy három ilyen kockát nyomtam be ebédre így karácsony előtti zabálások előtt....
Editke egyre ügyesebb, már hengergeti magát végig a nappalin, és le is mászik a játszószőnyegéről, valószínűleg néhány hét, és ott terem a konyhába a lábam alatt :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése