Editke névnapi párnája

is elkészült nagy nehezen, a kórházas napok kicsit belassították az elkészülését, sőt mi több, meg is hiúsították, hogy időben felköszöntsük vele a kis nyuszit. De a lábadozás ideje alatt valami csoda folytán csak sikerült megvarrnom a kis nyuszinak a párnát.
És hogy miért is akartam neki párnát varrni? Mert mindnyájunknak van otthon a nappali kanapén egy-egy kedvenc díszpárnánk, amihez oda lehet dőlni munka után, vagy rá lehet feküdni tvzés közben (amit már nagyon nem művelünk, de akkor Dexter és Sírhant művek nézés közben), vagy egyszerűen csak jó fogni, ráfeküdni, na, hát gondolom mindenkinek van ilyen párnája (vagy nincs? lehet ez csak nálunk ilyen fontos?). De a kis nyúlnak nem volt párnája, csak az ágyában, amit rendre ki is szállított mindig alvás után a nappaliba, ráült, ráfeküdt, dobálózott vele, de egy alvós párna azért nem erre való, meg azért az maradjon már egy kicsit "sterilebb" csak azzal alszik éjszaka, amikor tiszta a teste :) Ezért feltétlenül szüksége volt egy díszpárnára, amit lehet kint a konyhakövön gyömöszölni, húzni-vonni,  a fonott kisszékbe betenni, a macik fejére húzni és még számtalan egyéb dolgot művelni.
Persze vehettem volna a boltban csilli-villi gyerekpárnát, de egyrészt én továbbra is úgy gondolom, hogy egy kisgyerek is jobban örül a saját gyártmányú ajándéknak, mert érzi rajta a szeretetet, amivel készült, másrészt meg sehol nem találtam az ízlésemnek megfelelő párnát, Disney meg még ráér elárasztani a lakásunkat, később az úgyis kivédhetetlen lesz minden valószínűség szerint.
Az első gondolatom az volt, hogy egyszínű párnát varrok neki, és gombból "rajzolok" rá pillangót, mi mást. Láttam egy blogon nagyon jó ötletet ehhez a gombos díszítéshez, be is vásároltam gombot, nyomtattam ki pillangós képeket, többfélét, hogy majd a gyerekem jól megmutatja, hogy melyiket is szeretné a párnára :D Néha vannak hülye gondolataim, tudom. De aztán elmentem anyagot vásárolni a párnához, és találtam egy nagyon cuki egeres anyagot, és lesz ami lesz alapon vettem belőle nagy merészen 20 cm-t :) Aki nem vásárol anyagot, annak leírom, hogy ettől kapnak a méterárusok agylobot, ha valaki ilyen kis mennyiségűt vásárol, de szerencsére találtam egy szupi kis boltot, ahol nem akadt ki az eladó ezen, örömmel levágta nekem a 20cm-t, sőt még azt is mondta, hogy akár 10-t is le tud mérni, ha nekem annyi kell. Azért ezt nem minden boltban teszik meg (nem tudom, miért nem, azért ki lehet annyit is mérni, és az árát is egész jól ki lehet számolni szerintem). Vettem sima egyszínű tojáshéjszín anyagot is, elsőre azt gondoltam, hogy majd az egérkésből csak egy betoldás lesz, a minta meg a lepke lesz, természetesen :) Aztán hazavittem az anyagot és a kis nyuszi lecsapott az egérkére, mutogatta hol van, ölelgette az anyagot, és az én agyamban döntés született, hogy az egérke teljes egészében, díszként, központi funkciót kell, hogy kapjon Editke névnapos párnáján. Így is lett, a lepke-gombok meg várnak még  a jobb sorsukra, majd kitalálok nekik valami más funkciót.
A varrásban Editke is aktívan részt vett, rengeteg abonett megevése közben a varrógép tűjére mutogatott, és a kis ujjával próbálta utánozni a tű mozgását :) Aztán néha elunta a dolgot:

A kisegérrel viszont nagy barátságot kötött már az elején, akit egész egyszerűen körbe rávarrtam a párna közepére.

Aztán ugyan nem nagyon szeretem a fidri-fodri dolgokat, de a párnának lett végül fodor dísze az egérkés anyagból, még annyira nem is giccses szerintem, és feldobja a párnát.
A párnát teljes egészében nem tudtam lefotózni, mert a kis nyuszi egyből "birtokba vette", és használta a párnát, mindenféle alkalmazásban.
Konyhakövön ült rajta:

 Kanapén feküdt rajta:

Komolyan nézett, miközben nekidőlt:

És nevetett mellette:

Szerintem jó választás volt neki ez az ajándék, de majd nyilván "rendes" boltban vásárolt játékot is kap mellé.