Editke Dörmi kismackója

Mit lehet tenni, Editke imádja a Dörmi kismackót. Ha már csak a csomagolást meglátja, beindul tőle, egyem a kis szívét, és rettentő sebességgel képes elpusztítani az egészet. Szerintem egymás után meg tudna enni kb 3-t, ha rajta múlna, de mondjuk ezt még nem teszteltem le, hogy tényleg így van-e. És megint csak mentegetőzök, de tényleg nem mindig csak édességet meg egészségtelen szénhidrátokat kap, de most azt nem akarom ideírni, hogy hogyan csinálom a tökfőzeléket, abban semmi extra kreativitást nem látok :)
Ezért kb egy hete fejlesztgetem a tökélyre a saját gyártású dörmimet. Vagyis Editke dörmijét. A neten lehet találni ilyen-olyan recepteket, nekem igazán onnan egyik sem vált be, hanem a Krisztián anyukája féle, kicsit másmilyen,de piskóta szerű tészta lett az, ami szerintem a megtévesztésig hasonlít a dörmi ízére (én is szeretem, na). A Mama receptjén egy kicsit változtatnom kellett, de csak annyit, hogy a tésztát kétfelé választom, hogy legyen egy kakaós meg egy sima, mint ahogy az originalle dörmiben.
A krém volt a nagy talány végig a kísérletem alatt, mondhatni a leggyengébb láncszem :) Mert a netes receptek egész egyszerűen kihagyják a tölteléket, pedig szerintem az az egyik legjobb benne. Én még csak tejeset ettem, így Editke is, ezért én a tejes krém kifejlesztésén dolgoztam.
És itt jön az első jótanács, nagyon béna szakácsoknak (én), hogy a tejszínes krémet, főleg, ha zselatin is van benne, semmi szín alatt nem szabad megsütni. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi történt az enyémmel.
A fő problémát amúgy az okozta a töltelékben, hogy én nem akartam kettévágott és betöltött sütit, mert az nem dörmi, én olyan akartam, aminek a közepében van a töltelék, és az sütés alatt-előtt kerül bele, nem utána. Tejkrémet lehet találni egy csomó félét bárhol,de olyat, amit belesütünk a sütibe, na olyat én nem találtam, pedig nagyon kerestem. Így kísérleteztem, és ettünk egy csomó félig égett, félig finom, de mégse dörmiutánzatot.
És aztán jött az isteni szikra a sűrített tej formájában. Imádom a sűrített tejet, gyerekkoromban (na jó, még most is, ha van rá lehetőség, és nem túl égő a helyzet, tehát otthon-itthon) magában ettem, a tubusból egyenesen a számba belenyomva. Imádtam, és tudom, rém egészségtelen. De az íze nekem hasonlít a dörmi töltelékének az ízére, így ezt is ki kellett próbálnom. Nos, először tejszínnel kevertem össze, bele a piskóta tésztába, nem jó.... Aztán csak simán rányomtam a piskóta tetejére a tubusból még sülés előtt; nem jó (lesüllyed az aljára, ragacsos lesz az egész). Aztán jött a nyerő ötlet, mikor már félig meg volt sülve a piskóta, akkor kis lyukakat csináltam bele kanállal, és oda tettem a sűrített tejet, majd készre sütöttem. Nem mondom, hogy kevés pepecseléssel jár, mert igen, de szerintem megéri.
Aki meg szereti töltelék nélkül (Editke úgy is ette, de az anyja egy maximalista :)) úgy is  nagyon finom tejjel vagy teával, vagy lekvárral.
És hogy miért akartam én saját dörmit? Mert egyrészt elég sok minden van az alap Dörmiben, ami nekem nem szimpi, és azt gondolom, hogy a saját készítésű lehet kicsit egészségesebb, már ha egy süti lehet olyan egyáltalán (egészséges...). Másrészt meg elég drágának találom a dörmit, ahhoz képest, hogy egy sima piskótáról van szó, akármennyire is szép maci formájú.
Amúgy az én sütimet is lehet maci formájúra csinálni, lehet kapni ilyen kis maci formákat (nekem nincs, de be fogok szerezni), és abba önteni a tésztát majd betölteni félúton, és akkor a forma is testhezálló :)
És akkor a tészta receptje:
Hozzávalók:

• 5 egész tojás
• 25 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 2 vaniliás cukor
• 1 dl tej
• 1 dl olaj
• 1 sütőpor
• 2 kanál holland kakaópor

A tojások sárgáját kikavarjuk a cukrokkal (az eredeti receptben sokkal több cukor van, nekem így is elég édes), hozzáadjuk az olajat és a tejet. A lisztet összekeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a tojássárgás keverékhez. A keveréket 2 felé osztjuk, az egyikbe beletesszük a kakaóport.

 A tojás fehérjéket felverjük habnak, 2 részre osztjuk, és a 2 féle tésztához óvatosan hozzáforgatjuk, hogy ne törjön szét a hab. Tetszőleges formát kibélelünk sütőpapírral és a 2 féle tésztát egy kanállal felváltva, vagy egymásra, ahogyan a forma adja, beleadagoljuk.

 A sütőt előmelegítjük 170 fokra, betesszük a tésztát. Mikor már félig megsült (kb 10-15 perc), kreatív módon lyukakat applikálunk a tésztába, és tetszőleges mennyiségű sűrített tejet nyomunk bele elszórtan, ahová jól esik, hogy kb minden szeletbe jusson egy kicsi, majd készre sütjük.
Remélem nektek is ízlik, ez tényleg a saját találmányom.
És egy kép a legómániás Editkéről: