Néhány nap

és itt a haloween, amit én imádok, itt kifejtettem, hogy miért. És nagy örömömre még lehet bulit is tudok rendezni, mert "lett" egy haloween rajongó nagyon kedves ismerősöm, aki szintén ráizgult erre a témára, és ha törik, ha szakad, fogunk haloween partit rendezni. Még hátha Dórin kívül el tudom csábítani Reginát, esetleg a kedves kis nővérkémet gyerekestől, Krisztinát (aki ha sütök neki tökös mignont, akkor tényleg eljön, ezért receptet kéne hozzá szereznem :D) meg még hátha jönne pár ember, és kész kis csoportulás lesz a partyn :D De ha hárman leszünk a kis nyuszival meg Krisztiánnal, már annak is örülni fogok, nem kellenek nekem az örömhöz nagy dolgok.
Na de, ma biztos ami tuti fix alapon rágyúrtam kicsit erre a haloween fellingre (mennyire utálom ezt a szót, és akkor miért használom?), és Dóri ihletésére sütöttem tökös muffint. Most úgyis annyi rengeteg tököt sütünk, hogy pont kifutott belőle egy muffin is simán. Amúgy én nem tudok muffint sütni, tehát nagy bátorságra vall, hogy most mégis nekiálltam.
Miért nem tudok? Nem tudom, valami olyasmi lehet a magyarázat, mint a pogácsa esetében, hogy ez mindenkinek pofonegyszerű, de nekem valamiért nem megy. A nővérem szerint azért nem, mert ezt nem kell sokáig kavargatni, csak összerakjuk és kész, és én meg anya nem tudunk ilyen egyszerűen elintézni egy sütit, nem, mi kavarjuk, hátha úgy majd jobb, finomabb, egyneműbb, bármi lesz, és csak kavarjuk-kavarjuk, és azért lesz bodagos (Krisztián szerint nincsen ilyen szó, de szerintem meg igenis van, csak ő nem művelt irodalmilag, én meg nagyon, szóval a bodag szó jelentése nem egynemű, darabos ilyesmi :)). Ja, mert anya se tud muffint sütni. Szóval azért megnyugtató, hogy nem csak az én gépezetemben van a hiba, hanem lehet ez valami genetikai örökség. Mondjuk annyira nem bánt a dolog, viszonylag jól elélünk muffin nélkül is, de bevallom töredelmesen, nagyon-nagyon irigy vagyok mindenki finom muffinjára, azért néha-néha bepróbálkozom újra, hogy na majd most, hátha. Utoljára mondjuk elég régen éreztem ilyen késztetést magamban, azt hiszem, akkor pont valami sós, sajtos köménymagos muffint sütöttem, ami olyan keményre sikerült, hogy elefántot lehetett volna vele agyonütni, de hogy a falhoz hozzávágva lyukat ütött volna, az biztos. Itt aztán feladtam a muffinnal vívott harcomat, csinálja más, kész, én erre képtelen vagyok. Pedig Krisztiántól még szerelmünk hajnalán (ohhh), amikor szintén nem tudtam jó muffint sütni, és ő reménykedett még benne, hogy nem én vagyok a béna, hanem az eszközök körülöttem nem megfelelőek, vett egy nagyon kis szipi-szupi  szilikonos muffinsütő formát. Azért olyat, mert akkor még volt időm Sthal konyháját nézni a tv-ben, és ezt minden vasárnap meg is tettem, és Judit szerint a tuti muffinok szilikonos formában sülnek, és ezért kaptam egyet én is, hátha azzal majd sikerrel járok. Hát nem... Azóta eltelt kb 6 év, de a forma még mindig megvan, néha megnézegetem, hogy milyen szép, aztán arrébbrakom a fiókban.
De most megint előtört a lelkesedésem, muffint fogok sütni, méghozzá tököset. Mert az tuti nagyon finom lesz, Editke is eheti majd, és nem jutott eszembe szerencsére közben az elefántölő muffinom...
Dóri megadta a receptjét, amit ezúton is nagyon köszönök, és elkészült a FINOM muffin. Tényleg én csináltam, és tényleg jó lett. Szóval nem tudom, megtört az muffinsütő-átok, vagy mi történt (lehet ezek után már pogácsát is fogok tudni sütni, tejóég, hát az szuper lenne!), de sikerült, finom lett, nekem is ízlik, nem csak rámondjuk, hogy hát egynek elmegy, hanem jó :) Amúgy lehet a titok abban van, hogy Krisztián is kevert rajta egyet, miközben azt hitte, hogy nem látom, és bele is nyalt a nyers tésztába :D
És akkor a recept:
Hozzávalók:

• 150g barnacukor (én 10 dkg cukrot és 10 dkg cukornak megfelelő stiviát tettem bele)
• 150g liszt (felesben tönkölyliszttel, de nem azért, mert annyira nagyon reform párti vagyok, hanem mert elfogyott a finomlisztünk, és tönköly még volt :D)
• 1 cs sütőpor 
• 80 ml olívaolaj 
• 250g sütőtök
• 2 tojás
• csipetnyi só
• 1kávéskanál fahéj

A sütőtököt megsütjük, pépesítjük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a tojást és az olívaolajat. Egy másik tálban összekeverjük a száraz alapanyagokat: liszt, cukor, só, sütőpor és fahéj, ezt is összekeverjük, és hozzáadjuk a tökös keverékhez. Belekanalazzuk a formába, és 190 fokon 20 percig sütjük. Aztán kezdjük elölről, mert annyira finom, hogy gyorsan elfogy és tuti kell még egy adag :) De viccen kívül, nekem is sikerült, tehát ez tényleg tuti recept! Dóri azt mondta, hogy ő csokit is tett bele, én ezt most kihagytam, de legközelebb ki fogom próbálni csokival is, biztos úgy is nagyon finom.

Editkének is ízlett, persze készítés közben a székek között tornázott, egyszer tuti fejre fog esni....

 

És már ha látja, hogy a géppel közeledünk felé, szépen beáll és pózol, tisztára, mint Barnuska, olyan édesek!