Idegen tollakkal

nem illik ékeskedni, de mivel tudom, hogy anyukám úgysem fog blogot indítani (pedig nem lenne egy utolsó ötlet, mert sokkal-sokkal kreatívabb, mint amilyen én valaha is leszek, de sebaj, nekem nagy a lelkesedésem, ami pótol sok más hiányosságot), ezért beteszem nektek ide ezt a cukiságot.
Ami nem más, mint egy télapó! Egy nem is akármilyen télapó. Ezt nézzétek:

Na, én első látásra beleszerettem, amikor anyukám elküldte mms-ben a képét. Mert egyszerűen tök jó, hogy ilyen nagy pocakja van, és vékony lábai, még ha apukám szerint ez nem jó, akkor is tetszik nekem. Aztán ami még tetszik rajta, az a sapkája, amin feláll a bojt, ha le akarod simítani, akkor is. A szakálla jó puhi, a bajusza kétoldali, szerintem tökéletes mikulás. Vagy télapó, nem tudom, kinek mi tetszik. És ugye nem kell mondanom, anyukám varrta az egészet :)
Na de mi benne a poén? Ha jobban megnézitek, akkor látjátok, hogy van a hasán egy cipzár. Amivel fel lehet nyitni a télapó hasát, és nem belek vannak ott, hanem egy rejtett kis zseb, ahová mindenféle kincseket lehet berejteni. Editke imád kincseket rejteni különböző rejtett zsebekbe, ezért ez a mikuli főnyeremény nála. Főleg, hogy anyukám még tett is bele ezt-azt, például egy igazi, pillangó alakú színes üvegkavicsot, egy macska alakú gombot, egy fakakast és egy famacit. Editke ezzel szórakozik már 2 napja, hogy pakolja a kincseit ide-oda, beteszi a télapó hasába (nemrég tanulta meg a cipzárat kezelni, néha még nem sikerül neki, de legtöbbször tök ügyesen kinyitja és behúzza), átteszi őket  a nyakláncos dobozba, aztán meg vissza a télapóba, és egyáltalán a télapóval közlekedik mindenhova, tegnap azzal akart aludni... A mintát a Praktika könyvekből vette anya, aki szeretné, elkérem tőle szívesen és elküldöm mélben.

Csakis és kizárólag a sapkájánál fogva hajlandó magával vinni, így szegény télapó, nem tudom, mit él át a közlekedés során. Egyelőre a  macit még nem ütötte ki a nyeregből, de szerintem nem sok hiányzik hozzá :)
Amúgy anyukámmal remekül elvan a nyuszi, még jógáznak is együtt, azt hiszem, ez a kutya póz:

És hogy lássátok, milyen szép kis nyulam van nekem, íme néhány kép Krisztitől:

Ezek az én nagy kedvenceim, készültek karácsonyi képek is, de azokat nem mutatom meg, mert még nem lepődik meg, aki ajándékba kapja :D A ruhákért köszönet Liza-fashion-nek és Dórinak! :D