Karácsonyi ajándék 1.

Végre valahára csak fel tudok tenni ide nektek egy már elkészült ajándékot, mert a mai napon elvileg oda is adom a célszemélynek, és szerintem már az anyukájának se lesz ideje blogokat nézegetni addig, és így nem lövöm le az ajándékomat :) De ha mégis látod még ma, Dóri, tessék gyorsan innen elkattintani és nem megnézni!!!!!
Az ajándék nem más, mint egy kis emlékkönyv Lizusnak. Ez még nem a meglepi része, mert előre leegyeztettem Dórival, hogy ezt (is) fogják kapni, hogy más ne vegyen vagy ne csináljon neki. Valamelyik előző bejegyzésemben meg már ki is tettem azt a baglyos képet, amit direkt erre a naplóra terveztem, csak sajnos nem voltam elég előrelátó, és iszonyat nagy mintát sikerült csinálnom, ami nem fért volna rá arra az A5-ös kis könyvre, amit én naplónak vettem. Ezért viszonylag gyorsan kellett kerítenem egy másik baglyos mintát, mert ugye a bagoly most a nagy sláger, és Dóri is nagyon szereti őket, meg szerintem alapban a gyerekek is, Editke is szeret minden baglyos cuccot, meg Barnuska is. A neten rengeteg sok baglyos keresztszemes mintát lehet találni, és akinek már rááll a szeme, simán egy fénykép alapján is le tudja számolni a mintát, így végül én sem töltöttem az időmet az PCStitch progival, mert nagyon szorított az idő, hogy kész legyek a könyvvel.
Így egész egyszerűen a netbookomat nézve szépen lemásoltam egy képről a mintát. Ez nem annyira eredeti, mint megtervezni és ide felcsatolni a pdf-fájlt, amit esetleg más is le tud tölteni, de néha az egyszerű megoldások a legjobbak. Így azzal se szenvedtem, hogy kinyomtassam az eredeti képet, hanem úgy a géppel az oldalamon szépen hímeztem. Nem azt mondom, hogy ez a legkellemesebb módja a hímzésnek, de kétségkívül egyszerű és papírtakarékos, bár a gép az ment addig, amíg én hímeztem, ami nem túl energiatakarékos. De odáig még nem jutottam el, hogy kiszámoljam, hogy mivel terhelem kevésbé a környezetet, x óra számítógép energiafelhasználással, vagy egy oldal nyomtatásával :) Majd ha nyugdíjas leszek és lesz sok időm, akkor ezt is kiszámolom azért :) Már ha akkor lesz még egyáltalán nyomtató meg netbook.
Amúgy a minta viszonylag egyszerű, és könnyű is szerintem, nincsenek benne bonyolultabb öltések sem, tehát nyugodtan kezdők is elkezdhetik. Csak ne úgy tervezzék, hogy egy nap alatt kihímzik, mert igaz lehet teljesíteni a dolgot, de nekem a végére már az élettől is elment a kedvem, mert tegnap konkrétan 8 órát hímeztem ezt a kis borítót, előtte nap meg még 2 órát, tehát 10 óra alatt lazán megvannak  a baglyok :) És én még le is spóroltam róla a két díszítő virágot, de mondjuk annyira nekem nem is tetszettek, másrészt meg rá sem fértek volna, hát valamit mindig variálok a mintákon is, mint ahogyan a recepteken, így lesz igazán Katis :)
Amúgy a 10 óra feszített tempójú hímzés alatt rengeteg sokat tudtam gondolkodni. És arra a hatalmas következtetésre jutottam, hogy a gyűszű tényleg egy hatalmas találmány, és tök jó lett volna, ha nekem is van egy darab legalább,de sajnos nincsen. Bár Krisztián szerint ő vett nekem egyet, de én nem emlékszem rá, ami egy dolog, de nem is találtam sehol, tehát nincs :(  Eddig amúgy azt gondoltam, hogy gyűszűt csakis és kizárólag nyugdíjas nénik használnak a varráshoz, és semmi értelme, pedig de. Vagy én vagyok már nyugdíjas korú, hmmmm, az is lehet, elvileg csak betöltöttem a múlt héten a 31-t...  Aztán még azon is gondolkodtam hímzés közben, hogy az árva gyerekeknek milyen sanyarú lehet a karácsony (egy tv-műsor kapcsán). És hogy vajon ki puszilgatja meg őket. Editke nem az a nagy pusziigényes gyerek, de azért napi 2x csak ráfanyalodik, és odajön, hogy nyomjak a pofijára egy-két puszit, lefekvésnél meg ő is ad, bár kizárólag csak egyet, de azt mindig, és ha valamiért elfelejteném, akkor ki van akadva, szóval a puszi az kell. Azokat a szegényeket meg biztosan nem szeretgeti senki, én meg ezen bőgtem egy fél órát kb, nem vagyok amúgy normális, teljesen tisztában vagyok vele. Ezért mindenképpen viszek a mikulásgyárba egy dobozt, és valahogy belecsempészek egy puszit is. Vagy szeretetet. Vagy anyai ölelést. Vagy valami ilyesmit.
Aztán hímzés közben újra rákaptam a Barátok köztre. Amúgy 2 nap alatt be lehet hozni egy év kimaradást (én pont egy éves hagytam abba a "nézését"), már én is értek mindent :) Aztán még sok sorozatot is végighallgattam, amiket amúgy sose néztem volna meg. Krisztián meg nagyon rendes ember, ahogy ő fogalmazott, "őrzött" végig, akár éjfélig is, amíg hímeztem, csak néha elaludt, de akkor se ment be a hálószobába, mert így segített nekem, hogy jobban haladjak :) Nagyon szeretem ezért :)
És akkor jöjjön az ajándékról készített képem, ami nem a legjobb, mert ma korán reggel készítettem a képet, hiszen ma már el is ajándékozom, ezért gyorsnak kellett lennem. Még bölcsibe menetel előtt lekaptam, kicsit rossz fényviszonyok között, de azért a lényeg látszik (remélem).

Kicsit közelebbről:

Az extra meglepi Dórinak a felső kép bal sarkában látható külön-bagoly, ami egy kitűző és sajnos ezt nem én csináltam, hanem innen vettem Fruzsitól, aki nagyon szép dolgokat tud süthető gyurmából készíteni (még akár Sam, a tűzoltó gombot is, bizony! :) ).
Nagyon remélem, hogy Lizusnak és Dórinak is tetszeni fog a könyv, nekem nagyon nagyon tetszik a minta is, meg a piros kongré anyag is a szívem csücske amúgy :) Az eredeti képet, ahonnan a mintát vettem, itt találjátok.
És Editkéről egy kép, ami nem maradhat soha le, remélem nem unjátok :) Itt a kis fonott székében parádézik a kedvenc kis pillangós tunikájában, mert nálunk ugye pillangó mánia is van :)