Torták

Nem éppen fogyókúrásak, sőőőőőőt, egyáltalán nem azok, de a saját jól bejáratott "életmód" rendszerem szerint ugyan hétköznap nem eszek (annyi) sütit, de hétvégén engedélyezett a kilengés, ezért aztán süthetek én akár tortát is mondjuk pénteken, ha szombaton eszem meg :) Igazán belátó vagyok saját magammal szemben... Ezért nem tud távozni a testemről az a maradék fél kiló, hogy a fene enné meg, de még annak sem kell a fél kilóm...
Szóval két torta receptet akarok itt is megörökíteni, egyrészt magamnak, mert néha már a receptes mappám áttekinthetetlen rendetlenségben leledzik, itt meg segít nekem a kereső :) másrészt meg hátha nektek is megtetszik majd valamelyik recept. Az egyik egy kicsit egyszerűbb mákosguba-torta, a másik meg egy kicsit bonyolultabb, de azért szintén gyerekbarát (időben, hozzávalókban és elkészítésben egyaránt) mézeskalács torta.
A mákosguba-tortát már régóta el akartam készíteni, mert nagyon jól néz ki, és nem utolsó sorban Krisztián imádja a mákos gubát, így gondoltam, hogy a torta is bejönne neki, nem is tévedtem. Ha naponta csinálnék 6 kifliből mákos gubát, akkor az is elfogyna, szóval tényleg nagy mákos guba fogyasztó Krisztián. Én a gubát mindig kifliből csinálom, rendes gubarudat nem vettem még soha, nem is nagyon látok a boltban, anya néha abból csinálja a gubát, de én semmi különbséget nem vélek felfedezni a kifliből és a gubarúdból készített változat között. Én magam meg még nem fogtam gubarúd készítésébe, pedig anya szerint az sem lenne túl bonyolult, biztosan igaza van, de a kiflit nekem sokkal egyszerűbb megvenni a boltban. Mákosguba-torta receptet nagyon sokat lehet találni a neten, én kreáltam magamnak egy sajátot, több recept összeollózásával.
Hozzávalók:

• mákosguba alap  (ahhoz én 6 kiflit szoktam felhasználni, kb 3/4 liter tejet, 3-4 evőkanál mézet, cukros mákot)
• 2-3 tojás
• 1 vaniliás pudingpor
• kb egy liter tej 
• és aki akar még pluszban sokat hízni, tejszínhab :) (én nem akarok, de azzal igazán finom)

Az alap mindegyik receptben az volt, hogy készítsünk gubát, ahogyan szoktuk. Én úgy szoktam, hogy felvágom karikára a kifliket, egy tálba rakom, összemelegítek tejet és mézet, azt rálocsolom a kiflikre, hogy jól szívják meg magukat és megszórom cukros mákkal. Jobban szeretem, ha inkább tocsog a tejtől, mint hogy száraz legyen, ezért jó sok tejet használok fel a gubakészítésnél. Ha tényleg tortát akarunk sütni, akkor a gubát egy kapcsos tortaformába tegyük bele, alá kell sütőpapír. Ha megvan a guba, akkor a kalácssütihez hasonló eljárás következik, tejet összekeverünk 2-3 egész tojással, és még azt is ráöntjük a gubára. Ezért tanácsos nem olyan tocsogós gubát készíteni, hogy még ezt a tojásos masszát is magába tudja inni a kifli. Az eredeti receptekben ezután megsütjük a gubatortát 170 fokos sütőben kb 20-30 percig, és a kész alapja rákenjük a pudingot, és hagyjuk kihűlni, utána szeletelésnél fújjuk rá a tejszínhabot. Én természetesen nem így csináltam, hanem eleve egy hőálló tálba tettem a gubát, és még sülés előtt rákanalaztam a pudingot, így pudingostól sütöttem meg. Nem is torta formám lett így, hanem sima, mezei szeletelhető sütim, de az ízén ez nem sokat változtat. Viszont tortaformában biztosan sokkal szebb, most én nem a kinézetre mentem, hanem arra, hogy gyorsan legyen az uramnak valami sütiféle. Természetesen Editke is részt vett a sütésben, jórészt kiflirágással és a maradék puding elfogyasztásával, de néha azért mosolygott is egyet rám biztatólag, hogy ez az anya, csináljad csak, apa örülni fog :) Természetesen mindezt a mosolyából jó nagy adag fantáziával lehet csak kiolvasni, amire csak egy anya képes, senki más, és ami miatt elfogultnak szokták nevezni az anyákat a saját gyerekükkel szemben :)

A guba nálam így néz ki, rengeteg mákkal:

És a kész süti, ami majdnem torta, akár az is lehetne:

És ha tényleg nagyon finomat szeretnénk, akkor tegyünk minden szeletre szépen tejszínhabot, de annyit, mint a sarokházon van, azzal lesz az igazi energia és cukorbomba, és igazán finom!
A gubatorta Editkének is nagyon ízlett, bár a guba szóval meggyűlt a baja, nem tudja kimondani, egyem meg. Mindent mond rá a bubától, a buján keresztül a bubuig, a gubát viszont nem sikerül neki, de mi azért jót szórakozunk a szavain, lehet azért is nem mondja ki szépen, had örüljenek a szülei egy kicsit :)
A főzést néha megunja azért, és macit öltöztet, szigorúan fekve, ameddig én a tortákkal bajlódok:

Amúgy a védőnő azt mondta, adhatunk már Editkének mákot (mondjuk karácsonykor is evett már...) és nagyon durván hat rá a mák, ha mákosat eszik, iszonyat sokat alszik délután. Aztán lehet semmi összefüggés, de én már 3x is ezt tapasztaltam, szóval csak van benne valami. Nem véletlenül itták régen a mákteát :)

A másik torta receptem egy no name (vagy csak én nem ismerem) receptes újságból van, amit kölcsönbe kaptam Andreától, aki nagyon-nagyon finomakat tud sütni és főzni, és a munkatársam egyébként. Egy tök másik torta receptet akartam kimásolni ebből a receptes újságból, de végül ez a torta lett a befutó, mert viszonylag gyorsan és egyszerűen meg lehet sütni.
A tortát amúgy Krisztina szülinapi tortájának szántam, csak egy bökkenő volt, hogy ebédre hívtam Krisztiéket, és a szülinapünneplés előtti napon én este kirúgtam a hámból, és 4 másik anyukatársammal (külön neked, Márti és neked is Dóri, hiszen mindketten imádjátok ezt a szót :)) együtt moziba mentem, ezért tényleg olyan receptet kellett találnom, ami pár óra alatt elkészíthető és fogyasztható torta elkészítését tartalmazza. Ez a meggyes mézeskalács-torta pont ilyen.
Hozzávalók
A tésztához:

• 120 g cukor (én felesben csináltam stíviával)
• 120 g vaj
• 1 cs vaniliás cukor
• 3 tojás
• 200 g liszt
• 1 ek kakaópor
• 1 tk mézeskalács fűszerkeverék
• 1 tk sütőpor (én sose hiszem el, hogy az elég, egy fél zacsival tettem bele)
• vaj a forma kikenéshez
• zsemlemorzsa a megszóráshoz (ez az utolsó kettő nálam nem kellett, mert én sütőpapír-fan vagyok)

A krémhez:

• 100g méz
• fél tk örölt fahéj
• fél narancs leve
• 7 zselatinlap (amit én nem tudok, hol lehet venni, ezért helyettesítettem 2 zacskó instant zselatinfixszel, Dr Oetker, nálam csak ez válik be)
• 250 g natúr joghurt
• 400 g tejszín
• 200 g meggybefőtt
• díszítéshez kandírozott gyümölcsök (én almacsipszet használtam)

Egy tálba tesszük a vajat és a cukrokat és jó habosra keverjük, majd egymás után hozzáadjuk a tojásokat. Összekeverjük a lisztet a kakaóporral és a sütőporral, valamint a mézeskalács fűszerrel és rászitáljuk a tojásos masszára, és óvatosan beleforgatjuk. Elvileg ez egy csillag alakú torta, ezért ha valaki úgy szeretné, akkor beleönti a csillagformába a tésztát, én egy sima kapcsos tortaformába tettem, előtte vajazni kell, én sütőpapírt használok helyette. 180 fokon 30 percig sütjük. Nekem az a tapasztalatom, hogy a fele mennyiségű tészta is pont elég lett volna, nagyon magas lett a tészta, és ennek csak egy kis vékony alj kell. Hagyjuk, hogy teljesen kihűljön a tészta. Az alját egyenesre vágjuk (nekem ilyet nem kellett, gondolom ez a csillagforma miatt volt, én kettévágtam a tortalapot), a levágott részt felaprítjuk (én csak egy részét aprítottam fel) és félretesszük későbbre.

A krémhez felmelegítjük a mézet a fahéjjal (én csak simán összekevertem, semmi hátrányom nem lett ebből, csak mondjuk nem ment ki minden hasznos anyag a melegítés miatt) és a narancslevet hozzáöntjük. Lehúzzuk a tűzhelyről és feloldjuk benne a beáztatott és kinyomkodott zselatint (én ezt nem tettem bele a zseléfix miatt). Hozzákeverjük a joghurtot (én ehhez kevertem az egyik zacsi zseléfixet) és a felvert tejszínhabot (ehhez tettem a másik adagot, ahogy a zacskón van írva a felhasználás, mikor még nem teljesen keményre felvert). Óvatosan beleforgatjuk a meggybefőttet (mag nélkül, persze). A tészta köré felrakjuk újra a keretet (csillag vagy kapcsos tortaforma) és rásimítjuk a tortára a krémet. Hűtőben alaposan kihűtjük. Kandírozott gyümölcsökkel díszítjük szeletelés előtt.
Díszítetlenül így nézett ki a tortám:

Az eredeti recept szerint kandírozott gyümölcsökkel kellett volna díszíteni a tortát, de én a  csokiba mártott almacsipsz mellett döntöttem, és nem volt rossz választás, nagyon jól illett a torta jellegéhez, és szépen is mutatott rajta, bár ez a kép valahogy nem adja igazán vissza a torta szépségét, de azért csak elhiszitek nekem, hogy jól mutatott rajta:

És ami nem utolsó, finom is volt a torta, egy nap alatt elfogyott az egész, igaz voltunk rá 5-en, ha pocaklakókat is számítunk, akkor meg 6-an, és ez egy elég kicsi torta volt.
És hogy nehogy az a vád érjen, hogy csak sütivel tömöm a gyerekem, íme egy példa, hogy sütisütés közben ez a pózoló nyúl azért legtöbbször almát eszik: