Szóval a leves maga igazán egyszerű, kell hozzá jó sok krumpli, amit megfőzünk egy kevés sóval és tárkonnyal. Elsőre az én baconcsipszes krumplilevesem is tárkonyos krumplilevesnek indult, csak aztán főzés közben találtam egy kevés szalonnát a hűtőben, amit már nem akartam tovább ott tartogatni, íg jött az ihletem a baconcsipszre. Na szóval feltesszük főni a krumplit, kis kockákra vagy csíkokra, bármire vágva. Ha megfőtt, akkor leturmixoljuk a krumplikat és felöntjük ízlés szerinti (jó sok) főzőtejszínnel. Ezzel a leves mint olyan, kész is van. A baconcsipsz még egyszerűbb, csak az az egy baj vele, hogy tutira nagyon büdös lesz a konyhában tőle, és ha még amerikai konyhája is van az embernek, akkor vesztére a nappalija is büdi lesz, de mondjuk azért egy hónapban egyszer, ha jó idő van kint és gyorsan lehet szellőztetni, akkor megengedhető szerintem ez a kis büdösítés is. Szóval a nagyzoló nevén bacont nagyon vékony szeletkékre vágjuk és egészen egyszerűen megsütjük egy serpenyőben addig, amig el nem kezdenek égni, tehát hogy a zsírja szépen süljön ki, de égjen szénné. Én egyszerre csak kevés szeletkét sütöttem meg, hogy időben tudjam őket fordítani.
Aztán tálalásnál a levesbe szórjuk:
Editkének annyira ízlett ez a variáció, hogy két normál felnőtt adagot nyomott be a levesből (4 merőkanál, hova fér bele ennyi kaja, azt nem tudom). Aztán még a másnapi ebédhez is evett egy kis sült szalonnát, igazi vidéki kislány, tudom én :) És végre jó idő is van, így a kis nyuszi állandóan sétálna és lesi az autókat a lépcsőről :)
hú, most jól megkívántam, így éjszakára :) Én mindig így csinálom, plusz én mondjuk alá pirítok hagymát, és aztán teszem fel a krumplit főni, de nálunk a hagyma amúgy is alap kb. mindenhez.
VálaszTörlésA hizlaló szót remélem miattam törölted ki. :D Isteni volt, tanusítom, hizlaló vagy sem, de finom. :)
VálaszTörlés