kreativkodó: Házi Baileys - ehető karácsonyi ajándékok 1.

Ez a recept egyszerűen nagyon szuper, annyira jól el vannak találva benne a dolgok, hogy tényleg olyan, mint az eredeti. De tényleg! Nem csak hasonlít, vagy olyasmi, nem ez OLYAN. Teljesen.

A receptet persze nem én találtam ki, bár lennék ilyen ügyes, hanem az egyik kedvenc blogomról származik, a Praktikák sok gyerekhez oldalról. Sajnos ez a recept sem diétás, sőőőőőt, de azért egyszer-egyszer csak belefér.

Én kifejezetten nagyon szeretem az ehető karácsonyi ajándékokat amúgy, mert nem kell attól tartani, hogy ha nem tetszik a megajándékozottnak, akkor majd a szekrény egy rejtett zugában végzi, és állandó lelkiismeret furdalást okoz az ajándékozottnak is (ha meglátja, mindig elszorul a szíve, hogy vajon az ajándékozó észrevette-e, hogy soha nem hordja azt a felsőt/nem tette ki a képet a falra, nem hordja azt az ékszert stb) hiszen ha nem ízlik, akkor maximum oda lehet adni a szomszédnak, vagy megeszi a kutya, de azért akiknek karácsonyi ajándékot adunk, azokat már csak ismerjük annyira, hogy tudjuk, hogy jelen esetben egy Baileyst megiszik-e vagy sem. Ha meg, akkor tuti ötlet ez a házi recept. Az én számításaim szerint kb feleannyiba (vagy még kevesebbe) kerül, mint az eredeti, de annál sokkal több, hiszen mi készítjük, a sok cukron kívül (na meg az alkoholon... :D) más mérgező anyag, vagy ízfokozó vagy tartósítószer vagy akármi sincsen benne. Aztán az üveget is lehet kedvünk és a megajándékozott kedve szerint díszíteni, aminek csak a fantáziánk szabhat határt. Szóval a kreativitás és az egyediség is kipipálva, de sok macera nem lesz vele. Barátoknak szerintem remek ajándék, de nekem a sógor is ezt fogja kapni, és vélhetően örülni is fog neki :) És nem egy századik csokit kap, ami olyan szép, hogy merő véletlenségből elfelejti megenni ;)

És a recept:

Hozzávalók:

5 evőkanál kristálycukor
4 dl habtejszín
2 tubus sűrített tej (gyerekkoromban hogyimádtam magában, jajjjj...)
1 kávéskanál vanília aroma
4 dl whiskey

A cukrot egy lábasban karamellizáljuk, és lehetőleg nem kevergetjük, vagy ha igen, akkor fakanállal, ne fémmel. Ha ez megvan, akkor lassan, szinte cseppenként adjuk hozzá a tejszínt. Én nem annyira cseppenként adtam, de nem lett csomós, ha mégis csomós lenne, forraljuk, míg el nem keverednek a csomók. Ha a tejszín is benne van, akkor mehet bele a sűrített tej. Ezután felforraljuk ezt a jó kis cukorbombát és hagyjuk kihűlni.

Ha kihűlt, hozzáadjuk az alkoholt (ne forrón tegyük ezt, elpárolog az alkohol az italunkból!), és kész is, lehet szép üvegbe önteni, és várni a dicsérő szavakat, mert azok biztosan lesznek!