Játék és pogácsa :)

Nincsen valami nagy olvasótáborom, de őszintén nem is bánom, mert azok írnak ide és nézegetik ezt a blogot, akik az én szívemnek is ugyanolyan kedvesek, mint talán én nekik :) Ezért most mini-játékra hívlak titeket, akik olvassátok a blogomat. A nyeremény nem egy hatalmas valami, de akik itt olvastok, azok mindannyian értékelnétek, tudom. Előre annyit árulok el, hogy szív alakú, és illatos :) Két illat közül választhattok, karácsonyi és levendula, ezt írja meg mindenki kommentben, aki részt szeretne venni a játékban, hogy milyen illatú karácsonyi szívecskét szeretne kapni tőlem. Más feltétel nincs is, külön kérek mindenkit, hogy fb-on ne osszátok meg, meg sehol se, maximum szájhagyomány útján :) Köszönöm szépen! A sorsolás még karácsony előtt meglesz, azok között, akik hagynak nekem itt illatos üzeneteket. Bárki részt vehet, aki bármilyen oknál fogva idekeveredik, az is, aki nem rendszeres olvasó, mindenkinek örülök.

De hogy ne maradjon kreativkodás nélkül ez a bejegyzés sem, ezért egy majdnem pogácsa receptet osztok meg veletek. Azért majdnem pogácsa, mert én nem tudok pogácsát sütni. Ez valami átok rajtam (mondjuk ez legyen a legnagyobb az életemben!), hogy egyszerűen képtelen vagyok jó és ehető pogácsatésztát gyúrni, pedig alapvetően nem vagyok béna a konyhában, vagy legalábbis remélem, hogy nem, de pogácsát, na azt nem tudok sütni. Ezért anya néha megszán, és előre begyúrt pogácsatésztát ad nekem, így lehet kicsit olyan érzésem, mintha tudnék pogácsát sütni pedig nem :) A dolgom vele csak annyi, hogy kinyújtom, kiszaggatom, megsütöm. Ez nagy eséllyel még megy is :D Annyira nem vagyok rá büszke, mert a nyújtáson kívül a többit Editke is meg tudná csinálni, de mindegy, hát minden nekem se sikerülhet. Az a legrosszabb az egészben, hogy a pogácsát nagyon szeretem, Editke is, Krisztián is, aztán mégse tudom begyúrni. Vagy jól begyúrni. Vagy valami nem klappol a pogácsarendszeremben. 

Szóval a recept annyi, hogy kapunk anyától egy adag pogácsatésztát, amit szépen kinyújtunk, megkenjük felvert tojással, reszelt sajtot teszünk a tetejére:

Külön felhívom a figyelmet rá, hogy sajnos nem lettek egységesek a pogácsamagasságok, talán itt lehet az egyik problémám az egésszel....

Aztán 180 fokon szépen megsütjük, és megesszük.

Editke nemes egyszerűséggel maga elé vette az egész tál pogit, de nagylelkűen azért adott belőle nekünk is. A nyaklánc és karkötő áradatot néha nehéz rajta feldolgozni, ki tudja, miért kell egyszerre ennyi a nyakába... :) Kire ütött ez a gyerek? :D