Tortilla csipsz házilag

A múltkor láttam, hogy a fb-on valaki megosztott egy tortilla csipsz receptet, és azóta arra készülök, hogy kipróbáljam. De mivel nem volt nagy "felvevőpiaca" itthon, ezért csak ma készítettem el, amikor majd várhatóan el is fogy, meg mert szombaton házibuliba készülünk, ahova kellene vinni valami finomságot (hogy legyen mit letáncikálni majd), valami olyat, amit nem csak a jeti szeret ;) Mert ugye Nóra szerint nála maximum a jeti fordul meg csak úgy, hívatlanul, szóval ő biztosan jelen lesz a buliban, de mások is hivatalosak, így aztán készülni kell. És minden dolgot, amit buliba visz az ember, tesztelni kell előtte, hogy biztosan finom-e, hát ezért is készült ma a tortilla csipsz. Editkével ketten csináltuk ezt is, és mikor mondtam neki, hogy sütünk-e tortilla csipszet, visszakérdezett, hogy mit, torta csipeszt? :D A lényeg, hogy ismeri mindkét fogalmat, legalábbis valamit társít hozzá. A csipsz aztán viszonylag gyorsan felderengett neki, a tortilla kifejezés meg nem igazán érdekelte. Így aztán lelkesen csinálta mellettem a saját torta csipszét. Ami szerinte egyértelműen barack (???) ízű lesz majd. Élénk a fantáziája, ez már régen kiderült.  

A recept végül öszvér lett, mert amiket találtam, azok közül mindegyikből hiányoltam valamit. És még az enyém se lett tökéletes (létezik ilyen? :D ), de így majd a jetiknek tuti nagyon finomat tudok majd csinálni :) Kicsit sok szöszölés van a csipsszel, de lényegesen olcsóbban jövünk ki a házi készítésűvel, és hát ugye tudjuk mi van benne, és a többi. Az igazság viszont az, hogy ha például csak úgy ketten Krisztiánnal szeretnénk enni, akkor inkább venni fogok egy zacsisat. De ha mondjuk áthívunk valakiket, amikor már 2 zacsi is elfogyna, akkor inkább megsütöm én. Egy zacskóért nem érdemes nekiállni. De a hozzávalók pofonegyszerűek, és tényleg nem értem, a zacsis miért olyan drága, dehát nah, nem érthetek mindent. 

Hozzávalók:

• 20 dkg kukoricaliszt
• 10 dkg finomliszt
• 2 evőkanál olaj
• só, fűszerek ízlés szerint, én fokhagymát és oregánót tettem bele, de jóval többet kellett volna (érdemes nyersen megkóstolni)
• víz

A liszteket összekeverjük a fűszerrel és a sóval. Hozzáadjuk az olajat és annyi vizet, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk (kb 1,5-2 dl, de nem mértem, elsőre inkább egy dl majd utána amennyi még kell, ha túl sok lenne, lehet korrigálni liszttel). A tésztából golyókat formázunk, amit vékonyra nyújtunk, amekkora serpenyőnk van. Ha kinyújtottuk, nagyon kevés olajon megpirítjuk mindkét oldalát. Ha ezen túl vagyunk, akkor kisebb darabokra felvágjuk (én derelyevágóval vágtam, hogy szebb legyen a széle) és forró olajban megsütjük. Tehát kétszer kell sütni, én ezt valahogy elsőre nehezen fogtam fel :) Még forrón is bele lehet forgatni fűszerekbe, legközelebb csípőset csinálok, csak vennem kell csiliport. Aztán sztem lehetne bele tenni parmezánt is, már a tésztába, és akkor lesz nekünk sajtos csipsz. És hát bármilyen fűszert is gyúrhatunk a tésztába.

Aztán lehet mindeféle mártogatóst csinálni hozzá, de magában is nagyon finom. Én tejfölt kevertem ki egy kis tormával és majonézzel. De sajtos vagy paradicsomos alapú mártogatóssal is el tudom képzelni :)

A folyamat képekben, Editkével, persze :)

Gyúrás:

 Gombócolás

 Kis és nagy gombócok :D

 Első sütés

 Voilá

A képen úgy tűnik, ízlik Editkének, de igazából egyet harapott bele, és nekem adta, hogy ennek "nagyon nem jó íze van". Nem tudom, mitől idegenkedik, a kukoricaliszttől vagy mástól (mondjuk ő barack ízre vágyott, így érthető), de végülis mindegy is, nem bánom, hogy ezt nem tömte magába számolatlanul. Szerintem nagyon hasonlít az íze a boltira, egy próbát megér megsütni, nagyobb bulikban jól jöhet a receptje.