Kavicsbogárkák

Editkém nagy kavics gyűjtő, amit első körben nem nagyon értékeltem, de most már annyira belejöttem, hogy a nyaraláson már én is gyűjtöttem a kavicsokat. Mondjuk az én gyűjtésemnek volt kifejezett célja, méghozzá a kavicskép elkészítése, ami remélem nem arra a sorsra jut, mint a dugóképem, amit még egy phd-doktorandusz táborban fogadtam meg, hogy elkészítek, aztán azóta se lett az egészből semmi, csak sok-sok parafadugó a tárolóban, amik jobb sorsukat várják, de hiába. De nem, a kavicsok nem jutnak ilyen sorsra, mert a kavicskép, amit megálmodtam Editke falára (csak azt nem tudom, melyik falára, mert már a gyerekszoba minden falán lóg valami, amit én gyártottam le...), az nagyon cuki, és muszáj leszek elkészíteni valamikor, a nem létező szabadidőmben, persze. Mondjuk Krisztitől megkaptam, hogy csak azért csinálok ilyeneket, mert annyi szabadidőm van, pedig ez nem is igaz. Mert minden nap dolgozok nyolc órát, majdnem minden nap főzök, van egy gyerekem is (igaz nem kettő), akit én hozok-viszek a bölcsibe, tornázni és futni járok heti háááát mondjuk 4x, de ez változó, sütni is szoktam hetente egyszer, és hát szeretek sokat aludni, meg sorozatot nézni, és még takarítónőm sincs, szóval rágalom, hogy sok a szabadidőm, mert nem. Csak szeretem csinálni ezeket a kis molyolós dolgokat, mert szent meggyőződésem, hogy hozzájárulnak a lelki békém megteremtéséhez, és most ez nekem elég fontos szempont. Már a lelki béke :) Ezért nem lettem én soha szépségkirálynő, mert a világbéke meg nem érdekel :D 

Szóval a kavicsokat most olyan szempontból is gyűjtöttük, hogy majd ebből készítünk minden kedves ismerősünknek és családtagunknak ajándékot, ami a tengerpartról származik. Megmondom őszintén, hogy nem vagyok egy nagy híve a nyaralásról ajándékhozásnak, mert nem is tudom, leginkább mert nincsen sok értelme. Most mit tudsz venni minden ismerősnek? Hűtőmágnest? Aztán lehet csak kiöregedtem ebből, vagy nem tudom, hiszen régen én is hordtam haza mindenkinek a gyertyákat meg mágneseket, meg ki tudja még miket. Lehet ezt a dolgot majd újra kell gondolnom. De végülis most is hoztunk ajándékot mindenkinek, még Bíborkának is, mert Editke saját kezűleg választotta ki, hogy kinek melyik kavicsot hozzuk, és nagyon durván számon is tartotta, hogy melyik kavics kié. Én meg arra gondoltam, hogy ne csak már szimpla kavicsot hozzunk, hanem díszítsük is ki azokat a kavicsokat. Így lettek nekünk kavicsbogaraink. Katica és méhecske. Azt is Editke választotta ki, hogy ki mit kapjon, volt akinek katicát kellett festenem, volt akinek méhecskét. A katicák talán szebbek lettek, abba már belejöttem a kindertojás katica gyártásnál, a méhecskéken még van mit dolgoznom, így ezúton is elnézést kérek azoktól (Zsuzska), akiknek Editke méhet vitt ajándékba. De mindenkinek az alap színét Editke festette le (na jó, némi segítséggel, nyilván), a díszítés maradt az én reszortom. 

A módszer igen egyszerű, a kavicsokat akrilfestékkel egy alap színre lefestjük, és a kívánt bogár vagy állat színeinek megfelelően kidíszítjük :) Ennyi, nem több. 

A sötétebb színű kavicsokat érdemes lealapozni a végleges szín előtt, szebb lesz akkor a színük.

A méhecskékről nem is csináltam elkészült állapotukban képet, hát elnézést kérek érte, de csak fekete csíkok kerültek rájuk, meg szem :) Azért remélem a megajándékozottak örültek nekik, mi Editkével szívből készítettük, az biztos ;) 

(Hűtőmágnest is ragasztottam az aljukra, de sajnos a kavicsok túl nehezek ahhoz, hogy egy ekkora kis kerek mágnes megtartsa őket.)