Babaágynemű játékbabáknak

Nagyon izgatott vagyok Editke névnapi ajándéka miatt, amit itt így a nagy köz előtt a blogomon babonából nem merek elmondani, hogy micsoda, de hát nem nehéz kitalálni ;) De félek, hogy mi van, ha nem sikerül jóra/szépre, és akkor beharangozom itt a blogon, és mégse készül el, az már milyen blamázs. De egyelőre (csak el ne kiabáljam, gyorsan le is kopogom, kopp-kopp-kopp) úgy tűnik, elkészülök mindennel időben, persze azért van ám segítségem is; Krisztián, aki hol csiszol, hol tapétáz, hogy gyurmáz 2 órán keresztül, hogy én tudjam csinálni azt, amit éppen csinálok ;)

Az első kisebb-nagyobb lépések megvannak már az ajándékon, hogy így rejtélyesen fogalmazzak, de ettől a babaágyba való garnitúra varrástól nagyon-nagyon tartottam, mert ugye nem vagyok egy varrófenomén. Az egy dolog, hogy egyenesen varrni nem tudok, de szabni se igazán, nem vagyok egy nagy méricskélős fajta, de a múltkor, otthon nagyon összeszégyelltem magam anya előtt, ezért most összeszedtem magam, és nem hiába, szerintem szép is lett a végeredmény. A cél egy kiságyba való babatakaró és párna megvarrása volt, csipkével, meg steppeléssel megtűzdelve, hogy stílusos legyek. Az anyagot már régen megvettem, azóta fejben legalább 3 kis szettet megvarrtam, nézelődtem ötletek után, hogy hogyan kombináljam a mintás anyagot és a csipkét, hogy szép legyen a végeredmény, középre varrjam-e vagy a szélére a csipkét, milyen csipkét vagyek, vastagot vagy vékonyat, milyen irányban steppeljem be a kis takarót, és a többi, hát rengeteg elmélkednivalóm volt csak magán a párnán is, hogy milyen formájú, milyen vastagságú stb.... legyen :D Neeeem, nem bonyolítottam túl, ugyan már! Nem is vagyok olyan :D

Szóval az anyag alapban, nagyon szép, rózsaszín, persze, mi más, kisebb és nagyobb virágokkal.

És aztán szabtam-varrtam, tényleg méricskéltem, kirajzoltam a varrásvonalakat, cm-re pontosan mindent, és lám-lám, sikerült is pontosan és egyenesen megvarrnom! Nem hiába találták ki ezt a szabásmintát, meg varrásráhagyást, meg minden, csak én kicsit lassan tanulok ;) De ha egyszer beindul a tanulásom, semmi se szabhat neki határt, ugye :) Szóval a kész kis szett, már az ágyikóban.

Nagyon izgatott vagyok, hogy az egész ajándékkal mikor, és főleg milyen eredménnyel készülök majd el, de remélem sikerülni fog minden apró részletet elkészítenem, és Editke örülni is fog neki. Én már most is nagyon szeretem, de hát neki kell, hogy tetsszen majd a végeredmény. Addig is, szorítsatok, légyszi ;)