Valami megmagyarázhatatlan vágyam volt most, hogy kifliket süssek. Talán azért, mert valamelyik reggel annyira semmi kaja és szénhidrát (=kenyérféle) nem volt otthon, hogy reggel azt nézegettük, hogy akkor most ennyire válság van, vagy csak elfelejtettünk napok óta olyan alap kajákat venni a boltban, mint vaj meg kifli/zsömle. Igazából nem nagyon eszünk semmilyen péksütit se, és kenyeret se nagyon. Én maximum reggelire eszek szívesen rendes vajakenyeret teával, de Editke vagy zabpelyhet/kukoricapelyhet eszik tejjel, vagy kekszet natúr joghurttal, Krisztiánnak meg nem erőssége a reggeli. Délre mindenki főttet eszik, este meg nem szoktunk kenyérfélét enni, csak abonettet meg wasat. Ez nagyon jó nyilvánvalóan a ch csökkentés szempontjából, viszont nekem meggyőződésem, hogy a magyar emberek jó része arra van kódolva, hogy este kenyeret egyen, meg reggel is, meg lehetőleg délben is egy keveset, és ezt elég nehéz kiírtani az agyakból. Nyilvánvalóan az enyémben is él ez az emlékkép, hogy dejóvolt gyerekkoromban annyi kenyeret enni, amennyi belém fért, kit érdekelt ez annak idején? Senkit, szerencsére :D És most győzött a bennem élő szénhidrátördög, hogy igen, nekem most fél kiló lisztből ha akármi történik is, kiflit kell sütnöm, és meg is kell ennem a családdal és punktum :) Így befűtöttem Editkét, hogy igen, lányom, mi most kiflit fogunk sütni, és az jajjdejólesz nekünk. Tényleg az lett :)
A tökéletes receptet azonban viszonylag nehezen találtam meg, mert van ugyan egy nagyon jó kis kelttészta receptem, de most olyat szerettem volna, amiben van tej is, elvileg a kifli az tejes. Rengeteg nagyon sok receptet átnéztem, de nem volt se öregtésztám, se kovászom, se semmi ilyen nagyon elmélyült sütős dolgom. Ja, és nincsen kenyérsütő gépem se, szeretem kézzel megdagasztani a tésztát, tehát azok a receptek se nyerők, hogy "tedd a hozzávalókat a gép keverőrészébe"... DE volt friss élesztőm meg lisztem :D Aztán végül az egyik kedvenc főzös blogomon, Limara pékségében találtam meg a jó receptet. Bár Limara is nagyon sokszor használt öregtésztát, szerencsére leírta ilyen gyalogkakukk sütőknek, mint én, hogy az élesztős változat hogyan készül, örök hála érte :)
Tehát az én kicsit átalakított receptem a következő:
Hozzávalók:
És remélem Krisztiék se haragszanak meg, hogy ide becsempésztem a blogomra őket is, nagyon finom ez a bor, érdemes megkóstolni :) A recepteskönyvet meg Mártitól kaptam tavaly karácsonyra, és mivel van benne hely saját recepteknek is, így már bele is került ez a kifli recept.
Persze Editke is segített nekem a nagy tésztakészítésben, és aztán lelkesen ette a végeredményt. Annyira ügyesen tud már nyújtani a kis játék nyújtófájával, hogy nekem már csak igazítani kellett rajta, hogy jó legyen. Lehet kap is karácsonyra egy rendes, fa kis nyújtófát.
Kis húsom, azért itt a képen is látszik kicsit, hogy beteg volt, mikor csináltuk a kifliket, de azóta már szépen rendbejött.
A tökéletes receptet azonban viszonylag nehezen találtam meg, mert van ugyan egy nagyon jó kis kelttészta receptem, de most olyat szerettem volna, amiben van tej is, elvileg a kifli az tejes. Rengeteg nagyon sok receptet átnéztem, de nem volt se öregtésztám, se kovászom, se semmi ilyen nagyon elmélyült sütős dolgom. Ja, és nincsen kenyérsütő gépem se, szeretem kézzel megdagasztani a tésztát, tehát azok a receptek se nyerők, hogy "tedd a hozzávalókat a gép keverőrészébe"... DE volt friss élesztőm meg lisztem :D Aztán végül az egyik kedvenc főzös blogomon, Limara pékségében találtam meg a jó receptet. Bár Limara is nagyon sokszor használt öregtésztát, szerencsére leírta ilyen gyalogkakukk sütőknek, mint én, hogy az élesztős változat hogyan készül, örök hála érte :)
Tehát az én kicsit átalakított receptem a következő:
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- fél kocka friss élesztő
- kevés cukor és tej az élesztő futtatáshoz
- 1 teáskanál só
- 2,5 dl tej
- 0,5 dl olaj
- vaj (nem, nem lehet margarin! :) )
- szárított bazsalikom és fokhagyma granulátum
Persze Editke is segített nekem a nagy tésztakészítésben, és aztán lelkesen ette a végeredményt. Annyira ügyesen tud már nyújtani a kis játék nyújtófájával, hogy nekem már csak igazítani kellett rajta, hogy jó legyen. Lehet kap is karácsonyra egy rendes, fa kis nyújtófát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése