2014. október 2., csütörtök

Majdnem sütinyalóka - popcake forever :P

Ezt a majdnem sütinyalókát is az ovis Mihály napi vásárra készítettem, és minden várakozásommal ellentétben sikerült is megcsinálnom, ami szerintem a csodával határos, mert hát hiába van nekem kreativ blogom, nem vagyok ám annnnnyira nagyon ügyes. Azért lett "majdnem", mert a nagy pillecukor nyalóka gyártás közepette elfogyott a hurkapálcikám otthon, és mivel este 10re lettek teljes díszükben a kis sütigolyóbisaim, ezért már úgy gondoltam (szégyenszemre, tudom-tudom, dehát csak emberből vagyok én is, nah... :P), hogy nem fogom azzal tölteni az alvásra szánt időmet, hogy elmegyek a boltba és veszek hurkapálcikát, amire fel tudom szúrni a sütiket, ezért a popcake-ek lealacsonyodtak sima kapszliba és bonbonként teljesítettek szolgálatot. De az ízük azért jó lett, és hát nem nagy dolog hozzágondolni a készítéshez, hogy a kész sütiket felhúzzuk hurkapálcikára. 
A receptet több már beváltnak titulált receptből ollóztam össze, és úgy látom, hogy nekem ez lesz a tökéletes popcake recept. A legfontosabb lépés a popcakenél, hogy türelmesen kell tudni várni, tehát ez nem az a süti lesz, amit csak gyorsan összedobunk mielőtt a vendég érkezik. Többször is kell hűteni és közben várni. De cserébe nagyon finom, és előre el lehet készíteni, nem csak aznap finom. Az alap süti egy piskóta, és ahhoz jönnek különböző - szabadon választható - ragasztóanyagok, amitől majd nekünk a piskótából golyók lesznek, és azokat már csokival ízlés és türelem szerint lehet díszíteni.
Hozzávalók a piskótához (vizes piskóta):
  • 4 egész tojás
  • 4 kanál víz
  • 30 dkg liszt
  • 20 dkg cukor (én csak 15-t teszek bele, többi stívia)
  • késhegynyi szódabikarbóna
  • 3 evőkanál holland kakaópor (cukrozatlan)
Hozzávalók a "ragasztáshoz"
  • egy nagy doboz csokikrém
Hozzávalók a díszítéshez:
  • olvasztott csoki (az 50% feletti kakaótartalmúval lesz szép a bevonat)
  • dekorcukor vagy szívecske
A lisztet a szódabikarbónával és a kakaóporral összekeverjük, elszántak össze is szitálhatják. A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, a fehérjét felverjük habnak. A sárgájához hozzáadjuk a lisztes keverék felét, aztán a hab felét, majd a másik feleket is. Nem szabad őrült módjára keverni, tehát inkább csak beleforgatjuk, hogy ne törjön a hab. Sütőpapíros tepsiben 180 fokon tűpróbáig (kb 15-20 perc) sütjük. Ha megvan a piskóta, akkor legalább egy éjszakán át szikkasztani kell konyhapulton, vagy akárhol, de nem szabad lefedni, hanem az a lényeg, hogy tényleg kiszáradjon. Ha kiszáradt, akkor össze kell morzsolni a piskótát. Lehet ezt géppel is csinálni, de mi Editkével élveztük, hogy kézzel lehet tépkedni a sütit (enni is belőle...), és így is elég jó morzsás lett.
Ha megvan a morzsánk, akkor kell valami összekötő anyag, ami lehet többféle, amiket én olvastam, az lekvár, csokikrém, vagy egyszerűen margarin cukorral kikeverve. Nekünk volt otthon mogyorókrém, és én azt adtam hozzá. Hogy mennyiségileg ez mennyi legyen, azt így nem lehet pontosan meghatározni, mikor érezzük, hogy már jól formálható a morzsa és a ragasztóanyag együtt, akkor jó. Nem szabad, hogy morzsálódjon, mert akkor leesik a hurkapálcikáról. Ha meg túl sok ragasztást adunk hozzá, akkor meg szintén lecsúszik a pálcikáról. Tehát érzéssel kell csinálni, sajnos. Ha hozzákevertük a ragasztóanyagot, akkor egy kicsit be kell tenni hűtőbe, hogy dermedjen össze a tészta és úgy könnyebb lesz kis golyókat formázni belőle. Ez kb egy fél-1 órás hűtést jelent minimum. Hűtés után kb kanálnyi mennyiségekből golyót formálunk (azért jó kanállal kimérni, mert akkor viszonylag egyforma golyókat fogunk kapni). 
Ha megvannak a golyóink, akkor ráhúzzuk őket hurkapálcikára, ha van, és gőz fölött felolvasztott csokiba mártogatjuk őket. A felesleges csokit lecsöpögtetjük róluk, és rászórjuk a díszítést, ami megint bármi lehet, mandulapehelytől kezdve az egérkaki csokireszelékig, mi kis szívecskét és dekorcukrot szórtunk rá. 

Ha ez kész, akkor egy előre letesztelt pohárba tesszük óvatosan a sütinyalókákat, vigyázzunk, nehogy elboruljon a pohár, a sütinyalóka elég nehéz, ezért érdemes mindig kettőt tenni bele egyszerre, hogy eloszoljon a súly és ne billenjen a pohár. A sütinyalókákon a csokit kb egy éjszakán keresztül kell hagyni dermedni, aztán szállíthatóak lesznek. Nekem az eredeti tervem az volt, hogy celofánba csomagolom majd őket, de mivel nem volt otthon hurkapálcikám, és papírkapszliba kerültek a kis sütigolyóink.  

Ennek a teszteléséről nincsen képem, de a maradék, csokival be nem vont golyó is elég gyorsan eltűnt a konyhapultról ;)

1 megjegyzés: