Nagy müzliszelet fanatikus vagyok, ha nem egészséges akkor is (bár szerintem egészséges, mint ahogyan nyilvánvalóan a csoki is). Majdnem mindenféle müzliszeletet szeretek, amit eddig ettem, csak pár nagyon rosszat ettem még egyetemista koromban, de azok furcsán olcsók is voltak. Szóval nem csak a cerbonát szeretem, hanem pl a coopos kókuszos meg a csokis is a kedvencem. És azok még jó árban is vannak, bár van bennük glükózszirup bőven, ami azért annyira nem szimpi, de hát nem lehet minden tökéletes. Egy nap akár 3-4 müzliszeletet is képes lennék amúgy megenni, de napi 2ben maximalizálom az adagomat. Ami elég sok, tekintve, hogy Gabi, az edző, akihez járok vagyis inkább jártam régen, azt tanácsolta, hogy egy müzliszeletet végjak 4 részre, és ezt kell beosztani egész napra; ha nagyon éhes vagyok, akkor ehetek egy negyedet :D Szerintem anyukámat és Zsuzskát is sokkoltam ezzel az infóval, de nekem is elég sokkoló volt azért, csak már jó pár éve történt, és azóta túltettem magam rajta ;)
Ezt a receptet a Praktikában találtam, a mostani számban. Mióta (már bocs ezért a megjegyzésért) nem Borbás Marcsi vezeti a Praktikában a recept rovatot, azóta komolyan, tök használható és értelmes, mindennapi receptek vannak benne, és mindegyik jól is működik, nem kell rajta változtatni, és azért ez nem utolsó szempont. Szóval én tökre örülök, hogy Judit nevű nő átvette a recepteket az újságban, bárki is legyen ő, nem ismerem (szóval nem tudom, hogy ő valami celeb, vagy valami blogger, vagy hogyan került oda, de jó, hogy odakerült!), amúgy a kislányával főz. Lehet itt van a kutya elásva, hogy gyerekkel főz, gyereknek, és nekem is van, és hát a hasonló a hasonlónak örül, tudjuk ezt már a latin közmondásból is, meg főleg a biokémia gyakorlatok óta (legalábbis én, ez minden gyakorlaton egyszer minimum elhangzott, mint a "Dezdemónák, levágom a kezét!" De végül csak megmaradt mindkettő).
A recepten nem változtattam, csak az alapanyagokon, de hát a müzliszelet amúgy is olyan, hogy saját kedvünk szerint variálhatjuk. Amiért még szimpi volt ez a recept, az az, hogy nem kell megsütni a szeletet, csak hűteni. És egy hirtelen (és milyen jó!) ötlettől vezérelve Editkének a szilikon maciformákba nyomkodtam az alapot, és így lettek neki maci müzliszeletei, azért ezt nehéz überelni, azt hiszem ;)
Hozzávalók:
- 1 dl olvasztott vaj (ne cseréljük margarinra!)
- 1 dl méz (eredetiben valamilyen szirup volt, de mézzel is nagyon jól működik)
- 4 dl puffasztott rizs
- 1 dl zabpehely
- 1 dl aszalt sárgabarack
- 2 dl apró szemű kókuszreszelék
- 1,5 dl mazsola
- egy marék kesudió
A hozzávalókat egy nagy tálba tesszük, az aszalt gyümölcsöket kis kockákra vágjuk, a kesudiót is, és jól összekeverjük az egészet. A vajat összeolvasztjuk a mézzel, alaposan elkeverjük, és még forrón, ahogy levesszük a tűzről, összekeverjük a tálban lévő alappal. Addig keverjük, amíg a mézes-vajas cucc jól be nem vonja a hozzávalókat.
Ezután vagy szilikonformába tesszük, vagy egy sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük a keveréket, jól lelapogatjuk a tetejét, és 2 órára hűtőbe tesszük.
A szilikonformából is jól ki lehetett borítani. A tepsiből kivesszük a sütőpapír segítségével, és éles késsel daraboljuk kedvünk szerint. Nagyon finom!
A kismókusok tejjel is ehetik, a nagymókusok süteménybe is tölthetik kávéval is ehetik ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése