2016. május 20., péntek

Szamócalekvár

Fura ezt így leírni, hogy szamócalekvár, de agrármérnök létemre nem lenne szép, ha azt mondanám, hogy eperlekvár. Mert ugye amit epernek nevezünk úgy általában, az kertészeti szempontból szamóca. Hát ezt csak úgy leírtam, hogy tiszta legyen.
Eperlekvárt (mert azért én is csak így nevezem a szamócát, nah, diploma ide vagy oda) tavaly nem tudtam főzni, mert teljesen lecsúsztam az eperszezonról, csak vártam és vártam, hogy olcsóbb legyen az eper, aztán addig vártam, míg már kapni se lehetett. Na az idén nem akartam így járni, mert egyrészt Editke imádja az eperlekvárt, másrészt én is, harmadrészt meg tavaly olyan nagyon finom baracklekvárt főztem tök kis erőbefektetéssel, hogy most nem lehetett kihagyni az epret sem. Egy bökkenő volt csak az idén is, hogy az eper még mindig nagyon drága, bár már ezen a héten nem annyira, de én a múlt hétvégén akartam eperlekvárt főzni. Azt is tudom, hogy a lekvárt nem akkor főzzük, amikor akarjuk, hanem amikor a gyümölcs érik, de hát na, nekem a múlt héten volt rá időm, akkor nekem akkor kellett KELLETT főzni. Ezt hangoztattam is itthon,de nem voltam hajlandó 1500 Ft-os eperből lekvárt készíteni. És addig mondtam Krisztiánnak, hogy ez kibírhatatlan, hogy az idén is le fogok csúszni az eperről, és akkormilszevelünk, eperlekvár főzés nélkül nem élet az élet, hogy elkezdett keresni szedd magad helyeket  a neten a közelben, és hát olyan ügyes fiú, hogy talált is, a Lupa-szigeten, ami tőlünk egy fél órányi autóútra van. Így megvolt a közös családi program is, mentünk reggel epret szedni.
Editke nagyon élvezte, bár egy idő után inkább pásztortáskát gyűjtött, úgy tűnik a gyomok érdeklik igazán, már vagy 20-t ismer név szerint, bár szerinte a tarackbúzából kenyeret is tudunk sütni, szóval van azért hova fejlődni :P
Szamócaföld, szedés, Krisztián is olyan lelkes :D



 A pásztortáska nyert az érdeklődési listán.
 Tesztelni kellett, mielőtt elkészítjük belőle a lekvárt.
 Finooom :)
Editke segített megmosni é darabolni. Szerintem tök ügyesen bánik a késsel.


Dr Oetker dzsemfixxel amúgy tényleg gyerekjáték a befőzés, a reklám igazat mond, a gyümölcsök tisztítása és összedarabolása sokkal több idő, mint maga a lekvár főzése. Én nem tettem bele tartósítószert, mert tavaly se lett semmi baja a baracklekvárnak, pedig most ettük meg a végét, szóval bírja, ha az üvegek is megfelelően sterilek (sütőben szoktam kisterilezni, ami valószínűleg a laboros beállítottságomból adódik, így 130 fokon 20 percig sterilizálom őket ;) )
Ajándék is készült belőle, szépen felcímkézve, kidíszítve. Remélem tetszeni fog annak is, aki kapja, én örülnék neki :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése