2012. július 24., kedd

Szörnyű süti

Ilyet se mostanában csináltam, hogy egy süti, amit én csinálok, nem ízlik :( Így aztán kreatívkodásnak semmiképpen se illik be, de lehet csak én vagyok a béna, és másnak ez majd jól sikerül, és ízleni is fog, ezért beteszem ide a receptet. Ami egyébként a tisztesség kedvéért a Nők Lapja konyhájból van, amit én nagyon szeretek.
Amúgy a süti Krisztiánnak ízlett, és azt mondta, hogy ő tuti megeszi, de nekem akkora csalódás lett, hogy elmondhatatlan, valahogy nem ilyenre számítottam. Az újságot Reginától irigyeltem el, akikkel Tihanyban voltunk 3 napot, és ott olvasgattam, nézegettem a recepteket, és mint hogy kb minden receptnél felsóhajtottam, hogy jajjjj, ez is milyen finom lehet, meg az is, így Regina nemes egyszerűséggel nekem adta. Pedig mondtam ám neki, hogy lefénymásolom, ami nekem kell, vagy inkább meg is veszem az újságot, de azt mondta, hogy neki amúgy se nyerte el a tetszését egyik recept sem, így nekem adja szívesen, ha már olyan lelkes vagyok :)
Elsőre is ezt a sütireceptet néztem ki, mert már ott áll a konyhaszekrényünkben kb 3 hónapja egy amaretto keksz, amiről én azt hittem, hogy szeretem és nagy lelkesen megvásároltam (hol máshol, mint a lidliben, mikor akarnak már nekem fizetni ezért a sok reklámért? :D), de rájöttem, hogy nagyon-nagyon édes, így kb a háromnegyed doboz ott lapult a szekrényben jobb sorsára várva. És ehhez a sütihez pont kell egy kevés ilyen nagyon édes keksz, gondoltam, két legyet ütök egy csapásra, elfogy a keksz is, lesz nekünk finom süti is, mi kell még?
A recept igen egyszerű. Először is 2 tojás sárgáját ki kell kavarni fehéredésig 4 kanál cukorral. Ha ez megvan, fel kell főzni 2,5 dl tejjel krémnek a tojásokat a cukorral, de vigyázzunk, forralni nem szabad és folyamatosan keverni kell. (Amúgy nekem már itt nem stimmelt valami, mert nem igazán lett sűrű a krémem). Ha besűrűsödött, hozzáadunk 10 dkg jó minőségű fekete csokit. Kihűtjük a krémet és addig felverünk 3 dl habtejszínt kemény habnak, amit hozzákeverünk óvatos mozdulatokkal a hideg krémhez. Egy szilikonos őzgerinc formába öntünk egy keveset a krémből, beborítjuk az amaretto keksszel, majd megint krém, megint keksz, amíg el nem fogy a krém, a teteje keksz legyen. Ha kész, betesszük 4-6 órára a fagyóba. Utána kiborítjuk a formából, és (a recept szerint legalábbis) felszeleteljük, megesszük.
Én nem tudtam felszeletelni, kb olyan kemény lett, mint egy rosszabb fajta jégkrém, és nagyon nehezen kezdett megolvadni is. Ízre se lett valami extra nagy élmény, de végülis valamennyit én is ettem belőle, de jobban járok, ha a csokit megeszem magában, a tojásból csinálok rántottát, a tejszínt meg beleteszem a kávémba.
Ha van kedvetek, próbáljátok ki, hátha nektek bejön. Képet nem csináltam róla, mert bár az újságban egy nagyon szép süti lett a végeredmény, nekem a kinézete se lett valami bizalomgerjesztő.
De itt egy kép a nyaralásról, ahol Editkém lestrapált jó néhány csini leggingst, miközben én a  recepteken álmodoztam :)

8 megjegyzés:

  1. :) ilyen ajánlás után már csak azért is megcsinálom egyszer ezt a sütit!

    A kis nyuszifül meg olyan édes, alig várom, h újra láthassam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem neked jobban és szebben sikerül, Niki! :)

      Törlés
  2. Hú pedig nagyon nagyon jól hangzik... Muszáj lesz egyszer kipróbálnom, hogy elhiggyem, hogy rossz... :) Editke pedig cuki,mint mindig, majd adok neki pár leggigst, ami Liza sonkáira már kicsi... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd akkor Nikivel számoljatok be, milyen lett a süti! Kisruhákat meg ezúton is nagyon köszönjük, Dóri!

      Törlés
  3. Nekem van a legszebb keresztlányom :))))

    VálaszTörlés
  4. Szerintem a ronda sütikenel nincs is finomabb!!

    VálaszTörlés