2013. július 15., hétfő

Vienetta jégkrémtorta házilag

Nagyon szeretem a jégkrémet, a legjobban a csokisat, de minden más jöhet, egyedül az ibolyát nem szeretem, amit pedig lehet itt Gödöllőn kapni, mert hogy ez volt Sissi legkedvesebb fagyija, de szerintem egyszerűen borzasztó, mintha beleharapnánk egy tömény cukros ibolyacsokorba, ibolya illatú íze van, ami már elsőre is olyan furi, másodjára is, de harmadjára meg leginkább. Szóval szerintem még kipróbálás szintjén se éri meg az ibolya fagyi, akkor már inkább a bodza, vagy bármi más teljesen fura fagyi, de hát na, ha ez volt Sissi kedvence, akkor nyilván Gödöllőn ezzel is kereskednek, a turisták meg úgyis megveszik, nyilván ki kell használni :)
De nem is ibolya fagyit csináltam, hanem vienettát házilag. Én szeretem ezt a fajta dobozos jégkrémet, pont a csoki miatt, ami vékonyan bele van rétegezve. Sose hittem volna, hogy otthon ilyet fogok gyártani, de miután találtam egy pofon egyszerű(nek tűnő) receptet, ezért muszáj voltam kipróbálni. Az eredeti receptet itt találjátok meg, a mostani egyik kedvenc blogomon, a Gyereketetőn, ahol remek ötletek vannak nem csak a főzéshez, hanem a gyerekek otthoni tanításához is, amivel furcsa módon én is egyre jobban szimpatizálok (tiszta hasadt egyéniség leszek, mire Editke megnő, komolyan...)
A hozzávalók rendkívül egyszerűek és könnyen beszerezhetőek:
  • valamilyen csoki, én milkát tettem bele, mert azt szeretjük
  • habtejszín, én hulalával csináltam, mert más tejszínek nem mindig akarnak felverődni nekem normálisan, meg mert az volt otthon
  • ízlés szerint még cukor, de a hulala amúgy is édes, abba nem kell már semmi
  • a tetejére bármi díszítés, én ezt el is felejtettem, mert csak úgy fejben volt meg a recept, és nem rémlett, hogy Virág tett rá cukorkákat is, azzal még finomabb lett volna, de így is elfogyott :)
A legrémesebb része a csokilapok elkészítése a jégkrémbe.... Én nem hittem el, hogy le fog jönni a sütőpapírról a megdermedt csoki, ezért folpackra tettem, és elsőre csak egy réteget teszteltem, hogy tényleg lejön-e, de lejött, szóval bátran lehet csinálni, működik a dolog :)
Először is mikróban megolvasztottam a csokit,
és rákentem egy folpackra, és betettem a hűtőbe, hogy megdermedjen. Akkora csíkot vágtam a csokinak, amekkora a jégkrém formám volt, én egy kis őzgerinc formában csináltam meg, mert az fért be a legjobban a mélyhűtőbe. 5 réteg csoki jött ki egy tábla milkából. Nem túl szép, de így nézett ki a "felkent" csokim.
Aztán ahogy elkészültem a csokival, felvertem a habot. Addigra már Editke is hazatért a játszótéri nagy homokozásból, és persze, hogy segített a "sütésben".
És a mosogatásban nagy átéléssel, jó sokáig :)
Aztán következett a rétegzés. Egy réteg tejszínre egy réteg csoki, amíg el nem fogytak a hozzávalók, nem egy bonyolult ügy. Az őzgerinc formába is tettem egy réteg folpackot, hogy ha megfagy, ki tudjam műteni a formából szépen. 
Editke jól elvolt a tejszínes nyalakodással, közben az ebéd is kisült és megfőtt, Mártiék jöttek ebédre, meg megköszönteni a nyulat a szülinapján.
És a végeredmény, a fotó nem a legjobb, de egészen szép lett amúgy a torta :)
Szóval a Vienetta legyártása nem volt egy nagy bonyodalom, leszámítva a csoki rétegek elkészítését, eléggé nehéz volt úgy rákenni a folpackra a csokit, hogy ne pödrődjön fel, meg vékony is legyen, meg be is tudjam tenni a hűtőbe szépen őket, lehet az eredeti receptben szereplő sütőpapírral ez könnyebb, nekem valahogy a folpack volt a szimpibb. De most már bizton tudom, hogy le is jön a csoki róla, ezért gyorsabban el tudom legközelebb készíteni. Mindenkinek nagyon ízlett, Editkének és Andrisnak is, a felnőttek meg legalább 2x kértek belőle :) 
Andriska meg Editke jól eljátszottak együtt, vonatoztak:
Rajzoltak:
Ettek:
Ajándékoztak :)
Hát igen, egy évig tudtam kitartani a nem motorozunk elvem mellett, de ezt a boldog arcot látva felül kellett bírálni az elveimet:
Így van mostmár nekünk is idegörlően zajos, borzalom kismotorunk, amivel bölcsibe ugyan nem vagyok hajlandó menni, hogy még azt is cipeljem, de azért a parkban nagyon jó vele mocizni (igaz gyalog sokkal gyorsabban haladunk, de sebaj :))

1 megjegyzés: