Lencsefőzelék - másképpen

Nem tudok szabadulni Feritől... Nem tudom, ezek után akkor hogyan lesz tovább, hogy mostmár mindig főzeléket fogunk enni, vagy mi, de végülis meg nem árthat :) A tegnapi estémet az tette ki, hogy végignéztem a főzelékes blogon a főzelékek kb felét, és még éhesebb lettem, mint voltam, de erős akaratú vagyok, és nem ettem semmit, mert az egy kiló az egy kiló, ha már odaköltözött a testemre, el is fogom onnan tüntetni, főzelék ide-Feri oda. De nézni lehet, az ingyen is van, és senki nem is hízik tőle, szóval büntetlenül szemezgettem, és jó párat be is gyűjtöttem a kedvencek közé, amiket majd jól meg is főzök, szegény Krisztián, lehet elválna, ha lenne ilyen lehetősége, dehát nincsen, mert el se vett :D Így eheti a főzelékeimet. Vagyis Feriét... Amúgy Krisztián maga is tehet a dologról, mert miután a telefonom kávéban hunyt el, ideadta nekem az ő féltett HTC-jét, amin sokkal-sokkal jobban meg lehet jeleníteni a kedvenc főzős blogjaimat, így nem kell állandóan a nappali és a konyha között cikáznom főzés közben, hanem kényelmesen tudom nézni a recepteket a telefonon, hát kell ennél több? Jajjj, félek, hogy beszippantott kicsit ez a puccos elektronikai világ, mi lesz így... Na mindegy, a lényeg, hogy nagyon jó főzelékre leltem tegnap, és gyorsan meg is főztem. Az igazság az, hogy ha legközelebb is elkészítem, akkor változtatni fogok az eredeti recepten, mert nekem az alap ízlett a legjobban, kicsit nekem rontott rajta a joghurt meg a mustár, de tudom, hogy van aki savanyúbban szereti a leveseket és főzelékeket, mint én, így nyilván ez a recept azoknak jön jobban be. Nem az, hogy így nem finom, mert isteni, de kevesebb joghurttal és mustárral lesz igazán Katis, ez a bolg meg az enyém, ugye.

És még le kell írnom, hogy Ferinek van fb oldala is, ami szintén nagyon hasznos lehet, ezért légyszives nézzétek meg itt (nem, sajnos nem fizet a reklámért Ferenc, sőt, nem is ismerem, de így próbálom neki meghálálni a sok-sok jó ötletet, mert ilyen jófej vagyok... ).

A lencsefőzelék nekem a brokkolihoz hasonlóan megint kicsit leves állagú lett, de nem bántam. Eredeti Feri recept itt. 

Hozzávalók:

• 40 dkg lencse
• 1 fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál olíva olaj
• 2 babérlevél
• fél teáskanál őrölt római kömény
• fél teáskanál őrölt koriander
• 1 liter húsleves alap
• 2 dl natúr joghurt (nekem elég lett volna 1 dl)
• 1 evőkanál mustár (nekem elég lesz egy kávéskanál is)
• 2 evőkanál keményítő (ezt kihagytam, fogyókúra van...)
• 1 nagy csokor petrezselyem
• 1 kápia paprika (nekem ez is kimaradt, mert nem kaptam)
• csípős kolbász igény szerinti mennyiségben
• só, bors
• akinek úgy ízlik, citromlé, nekem ez is kimaradt

A hagymát finomra aprítjuk és olajon üvegesre pároljuk, melléreszeljük a fokhagymákat is. Belekeverjük a fűszereket és egy kicsit pirítjuk ezt az egyveleget, amíg kicsit kioldódnak a fűszerek. Hozzáadjuk a lemosott lencsét, a babérlevelet és felöntjük a vízzel, vagy akinek van, a húslével (ennyi húslevesalaplé a világon nincsen, ami ezekhez a főzelékekhez kellene :D), és a lencse megpuhulásáig főzzük. Ha megfőtt (ekkor kóstoljátok meg, nekem itt ízlett a legjobban, és lenyomta a finom ízért a joghurt), akkor két merőkanálnyit pürésítünk, hozzáadjuk a joghurtot, amiben elkevertük a mustárt és a keményítőt, és mindezt visszaöntjük a főzelékbe. Egyet rottyantunk rajta, beleszórjuk a petrezselymet és a főzelék kész. A kolbit megsütjük, hozzáadjuk a paprikát (ha van) és ezt tesszük a kolbászzsírral együtt a főzelék tetejére. Nagyon finom! Ha nem küzdenék az egy kilómmal, akkor ennék hozzá kenyeret is, de magában is nagyon finom, próbáljátok ki!

Mivel karácsonyra hozott nekem a Jézuska egy nagyon szuper mozsarat, ezért én a fűszereket magam őröltem meg (ez már szinte a gasztrobloggerségre emelhetne :D), Editke is segített persze, egészen ügyesen őröl :) Meg mosolyog, persze.

A főzelék képét meg nézzétek meg Feri blogján, én is lefotóztam, de hát szépen fogalmazva se megnyerő a külseje... De az íze... Hmmmm.