2014. július 14., hétfő

Szénhidrát csökkentett lasagne

Vagy nevezhetnénk tészta nélküli lasagnénak, de akkor oximoron lenne a neve :) Vagy ahogyan a recept tulajdonostól, Judittól kaptam, lehetne a neve hamis lasagne is. Nevezzük bárhogyan, magukat sanyargató embereknek kiváló választás lehet ez a zöldséges kaja, de azért a rendes lasagne ízt ne várjuk tőle. Erőteljes hasonlattal kicsit olyan, mint a paleo pizza, ami karfiolból van, és köszönő viszonyba se kerül soha a pizzával, de mégis sokaknak megnyugvást jelent, és nyilvánvalóan nagyon egészséges is. Azzal a különbséggel, hogy nekem ez a hamis lasagne nagyon bejön, és ezúton is nagyon köszönöm Juditnak a receptet (ezt is, meg még sok mást is :D). Sajnos Juditnak nincsen olyan publikus blogja, aminek a címét ide be tudnám linkelni, amit én nagyon bánok, mert szerintem tök jó blogot tudna működtetni, dehát erre senkit nem lehet kényszeríteni. 
Mielőtt nem láttam meg a piacon egy szép szál padlizsánt, addig eszembe se jutott, hogy megcsináljam ezt a hamis lasagnét, de aztán a gödöllői piacon annyira szépek figyeltek ki a rekeszből, hogy csak vettem egyet, és arra gondoltam, hogy most erős leszek, és a család többi tagjának elkészítem a rendes isteni nagyon finom lasagnémat (tésztával, persze), magamnak meg csinálom ezt a hamisat, és dejólesz, éljen a ch csökkentés. Szerintem nagyon erős vagyok lelkileg és elhatározásilag, hogy ezt tényleg meg tudtam tenni, még akkor is, mikor ott pislogott rám a finom tésztás lasagne. Tehát megveregetem a saját vállamat, és leírom nektek a receptet. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért nem vagyok ám annyira nagyon menő, mert lehet, hogy nem ettem tésztát, de aznap benyomtam majdnem fél tábla Milka aero csokit, amiről mondhat bárki bármit, gejl édes, de én imádom, ez van...).
Hozzávalók:
  • darált husi, lehet bármilyen, én pulykából csináltam
  • egy fej vöröshagyma
  • kevés olaj
  • 2 dl sűrített paradicsom
  • egy nagyobb padlizsán
  • 2 dl tej, 2 evőkanál liszt a fehérmártáshoz
  • sajt a tetejére
  • oregánó, bazsalikom, só, bors ízlés szerint
A vöröshagymát kis kockákra vágjuk és olajon megdinszteljük. Rátesszük a darált husit és megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk. Ráöntjük a paradicsompürét, és rottyantunk egyet rajta. Addig elkészítjük a fehér mártást; az olajon megpirítjuk a lisztet, felöntjük a meleg tejjel, és sűrűre főzzük. Ha készen van, hozzáöntjük a husis paradicsomhoz, és összekeverjük. A padlizsánt megpucoljuk és vékony szeletekre vágjuk. Egy jénai aljára öntünk egy keveset a husis szószból, letakarjuk padlizsánnal, arra megint szósz jön, majd megint padlizsán, amig el nem fogy a cucc. A tetejére sajtot szórunk, és 180 fokon kb fél óra alatt megsütjük. Szerintem finom lett, próbáljátok ki!

Elismerem, hogy nem a leggusztább kinézetű kaja, de higgyétek el, nagyon finom! :) 
És az Editke szeretőknek teszek ide egy képet is, hamis lasagne evő képpel nem szolgálhatok, mert Editke egyértelműen a tésztás változatot választotta :D
Editke jetikeresés közben, a csalogató macifejekkel. (Amúgy a jeti szereti a macifejeket, ha nem tudnátok, hiszen kitett a nyunyu neki egy darabot a háttérben lévő asztalkára, és egy fél óra múlva eltűnt onnan, és egyértelműen, hogy a jeti vitte el, hiszen pisilés közben láttuk a farkát is ;) Amúgy a kiabálástól és a gyereksírástól tart a jeti, mert olyankor nem bújik elő a színházából-Editke szerint ugyanis az van neki :D Nem, nem tömöm hülyeségekkel a gyerekem fejét, ugyanmár!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése