2014. augusztus 5., kedd

Editke tengerparti rajzolós szettje

Ez kicsit fellengzős név ennek a toknak, hogy tengerparti szett, de hát néha nekem is kellenek ilyen puccos elnevezések :) Az ötletet a neten láttam, több helyen is, persze mikor meg akartam varrni, akkor pont nem találtam sehol, így nagyjából a saját elképzelésem alapján csináltam meg. Aztán mikor megvarrtam, akkor láttam egy sokkal jobb ötletet, dehát ez Murphy törvénye, de szerintem az enyém is jó lett.
Előre bocsátom, hogy nem vagyok egy nagy varró fenomén. Inkább nem is a varrással van bajom, hanem a szabással, és derékszögekkel, párhuzamosokkal.... Pedig mennyi matekórát végigültem a gimiben, és még szerettem is, de valahogy ez a kiméricskélés, ez nem tud a kedvencem lenni. Így aztán én mindig szemre szabok, nem mérek ki semmit, így a párhuzamosok nálam nem a végtelenben, hanem kb 10 cm múlva is akár találkoznak :D Na jó, nem, de tényleg nem tudok szépen szabni, és egyenesen varrni se, így igazi remekműnek számít ez a kis tok. Amúgy anya is letolt kicsit, hogy fenéért nem mértem ki mindent cm-re pontosan, és hogy ezt is meg azt is lehetett volna még rajta csinálni. Persze, lehetett volna, de én gyorsan akartam megvarrni az egészet, mert el akartam vele készülni addigra, mire megyünk nyaralni. (Ez egy ütemezett bejegyzés, tehát amikor ti olvassátok, akkor én remélhetőleg már a tengerparton süttetem a hasam :D)
Az egész tokra meg miért lesz szüksége Editkének a tengerparton? Azért, mert az én elképzelésem az az, hogy majd mi jól kitelepülünk a strandra, ahol fürdünk persze, meg labdázunk meg minden, és mikor elfáradtunk, akkor Editke színezni fog, vagy rajzolni, én Nők Lapja Évszakokat olvasni, Krisztián meg skandit fejteni. Ezért mindenkinek betankoltam olvasni és színezni-fejteni valókkal, hogy nehogymár unatkozzunk ott :) Olyan illúzióim szerencsére nincsenek, hogy könyvet fogok olvasni, de lehet ez az újságolvasásom se fog valóra válni, de soha nem lehet tudni, hátha tényleg lesz időnk ilyesmire, és akkor Editke se maradjon ott ceruza és papír nélkül. 
Az anyagot anyától kaptam, nagyon cuki kis katicás anyag, a bélését meg pöttyösből csináltam. Eredeti elképzelésként egy merevítő is lett volna a két anyag között, de aztán az valahogy (....) elmaradt (elfelejtettem, na). A dísze piros farkasfog lett, nagyon jól feldobta az egészet. Hozzávalók a képen.
Méretileg úgy csináltam, hogy egy A/4-es lap beleférjen, tulajdonképpen egy anyagból készített mappa az egész. Először kiszabtam a bélésből és a katicás anyagból is a szükséges méretet. Két zsebet terveztem rá, egyet a papíroknak, egy másikat meg minden apróságnak (kavics, csiga, bogyók...), meg egy ceruzatartót. Ahhoz is kiszabtam a zsebeket és bevetexeztem őket, hogy ne nyúljanak majd ki. Először felvarrtam a belsőre a zsebeket. Körbevarrtam a zsebeket farkasfoggal. 
 A hosszú fülből készítettem el a ceruzatartót.
A nagyobb zsebnek még bélést is csináltam, mert anya annyit mondta... :D
Mikor a zsebek már elkészültek, varrtam egy becsukó fült, azt a két réteg (külső katicás és belső pöttyös) közé varrtam be. Aztán összevarrtam a két réteget, a katicása szélére varrtam piros farkasfogat és kész is :)
Csak néhány ceruzát találtam itthon anyáéknál, de jó sok ceruza fér bele. A rajzok Barnus alkotásai. 


Ez a becsukó fül, erre még kerül egy tépőzár, de azt itthon nem találtam, majd Kerepesen varrok rá, mielőtt elindulunk.

Editkének nagyon tetszik, bár szerintem még annyira nem érti, minek neki ilyen, dehát ami késik, nem múlik, majd rájön.
Még ideteszek Barnuskás képet, Mártinak :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése