Halloweeni boszorkány ragasztás

A halloweeni ötlettáram kifogyhatatlan. Éppen ezért oylan viccesnek találom, mikor olyan emberek, akik csak a fb-ról ismernek hellyel-közzel, egy-egy képem alá odaírják, hogy hol találok még "remek" ötleteket a halloween partimhoz. Úgy odaírnám, hogy téééényleg? Na ne mondd, kicsi szívem. De hát én egy kedves ember vagyok, ugye, ezt már sokan sok helyen megmondták még többen tudják tanusítani, szóval nem, nem írok oda ilyet, hanem mosolygok egyet a nem létező bajszom alatt :P 

Nadeszóval, van ez a formaragasztósdi. Azt is a fb-ról tudtam meg ősanyáktól (jajjjj, pokolra kerülök, tudooooooom), hogy ennek van egy fellengzősebb neve is, de én ezt direkt nem fogom használni, mert ez nem más, mint formaragasztás, és a rózsát nevezhetjük bárhogy, éppoly  illatos bármi néven, és pont, formaragasztás. Az ötletet a krokotakról vettem, honnan máshonnan, imádom azt az oldalt, és kár, hogy nem tudom, kik az üzemeltetői személy szerint, mert küldenék nekik egy csokit. Vagy kettőt, ha ketten vannak, mert én mindig úgy képzelem, hogy két szemüveges anyuka működteti az oldalt, akik mindig cukorkaillatúak, vagy mézeskalácsosak. Igen, néha azt gondolom, én is gyerek vagyok még, és élvezem ;)

Szóval a boszikhoz nem kell semmi mást tenni, csak vagy kinyomtatni a formákat, vagy megrajzolni kézzel, kivágni, színes papírra átrajzolni, kivágni, és voilá, mehet is az ovisragasztás, jeeeeee. 

A bosziból nekem 4 darabot kellett készíteni, mert négy kislányt foglaltunk le vele Krisztivel, a tanulság az volt, hogy minden gyereknek kell külön ragasztóstift, tök mindegy, hogy nem használják egyszerre, akkor is. De a minimum egy ragasztó/2 gyerek.

Hozzávalók:

Aztán jöhet a vágdosás, ezt még egy 4 éves gyerek nem annyira tudja szépen megcsinálni, ezért én kivágtam előre. Aztán titokban összeillesztettem az én saját boszimat ;)

Aztán összeszedtem magam, és minden kis részt szépen bepakoltam zacsiba, és elszállítottam a felhasználás helyére, a halloween partira. És a lányok csak ragasztottak, kerestek, ragasztottak, a végén pedig a hiányzó elemeket berajzolgatták és nagyon tetszett nekik ;)

Néha azért bele kellett szólnom, na, ki se bírtam volna csendben :P

Adél, imádom azokat a kicsi formás kis ujjacskáit!!!! Meg az egész gyereket :D

 Léna és Editke boszorkánya.

Hasonló módszerrel tökgirlandot is készítettünk, de arról nincsenek fázis fényképeim, így vagy elhiszitek, hogy tényleg csináltuk, vagy nem ;) De abban már nem sok lány vett részt, hanem egy lány és egy fiú, és Gergő is pont ugyanannyira élvezte fiú létére a vágdosást-ragasztást, mint a fenti képen a lányok :) Megéri a befektetett időt, ezt garantálom.