Kicsit félek feltenni ezt a posztot, mert egyes emberek szerint ez a kis madárka kokárda nem helyénvaló, nem illik. De én néha szeretem a nem helyénvaló és nem hagyományos dolgokat (és azt gondolom, hogy ez a madárka még "illik" is), és attól még, hogy madárka kokárdám van, vagy a gyerekemnek az van (aki mondjuk 4 évesen nem is tudom, mit foghat fel abból, hogy márciusi ifjak meg nemzeti ünnep, de ezt a gondolatfonalat nem is folytatom tovább itt nyílt színen, hanem meghagyom az agyamban ;) ), még pont annyira lehetek hazafi, mintha a boltban veszek 2 perc alatt egy nemzetiszínű szalagot és a kabátomra tűzöm. Szerintem az ünneplést mindenki csinálja úgy, ahogyan neki jó, attól senki nem jobb vagy rosszabb hazafi, hogy kimegy a koszorúzáshoz vagy nem, illetve hogy a kokárdája madárka alakú-e avagy kör. Szerintem nem ezen múlik a dolog. És mivel társaim is vannak ebben a gondolkozásban, így csak kiteszem ezt a posztot. Hátha másnak is ihletet ad a dolog, mert szerintem nagyon cuki ez a kis kokárda, és hátha a kicsi gyerekünknek is "közelebb" hozza a nemzeti ünnepet, mint egy kis ünnepi versike, amit esetleg nem is ért.
Ezt a típusú kokárdát nagyon sok helyen láttam már a neten, így a pontos és elsődleges forrást azt hiszem, nem is tudom megnevezni, sok helyen, akár Meskán, akár kreatív blogokon lehet ezzel a típusú kokárdával találkozni. Azt nem mondom, hogy gyorsan készen van, de én három kis kokárdával egy kb 2 óra alatt végeztem (közben fürdettem és meséltem is), de utána tény, hogy nem vágytam nagyon más varrogatásra, kicsit idegőrlő, na :) A hozzávalók egyszerűek, kézzel meg lehet varrni a madárkákat, szóval amúgy egy egyszerű megoldás a kokárdára, és nem sablonos. És nekem ez sokat számít, hogy nem sablonos ;)
Hozzávalók:
- piros, fehér és zöld filc (pirosból kell több, zöldből alig)
- színes cérnák
- egy kis gyöngy szemnek
- vatelin a töméshez
A szabásmintát én kézzel rajzoltam meg, kiszabtam a madárkát egy darabhoz kétszer, plusz a vatelinből is. A fehér színű anyagból a szárnyat szabtam ki, zöldből egy kis mintát a szárnyacskájába. Aztán a szárnyra rávarrtam a mintát, a szárnyat rávarrtam a madárkára, aztán felvarrtam a szemet is. A kis madárka elejét és hátulját összefogtam, közé a vatelint és kézzel szépen összeöltögettem. Szerintem cuki lett :D
Kettőt elküldtem postán Krisztinek, hogy Lénának és Adélnak is legyen egyedi kismadárkás kokárdája, remélem tetszeni fog a lányoknak, egy meg Editkéé lett. Aki amúgy az egész varrási folyamatot végigkísérte, és közben egyfolytában elégedetlenkedett (mint a Vidám mesékben a Panni macskája), hogy "Csőre nem lesz? Nem baj, anélkül is cuki lesz" A csőre nem lesz után rám nézett, és a nézésemből levágta, hogy deeeeee attól is cuki lesz azért :D Kis nyuszikám, neki nagyon tetszett a kis madárka, bocs, ha valamelyik kedves olvasóm nemzeti lelkületét megbántottam ezzel a formabontó kokárdával, de szerintem akkor is cuki.
Nagyon is cuki! Imádom!
VálaszTörlésKöszi, Niki :*
Törlés