2017. február 20., hétfő

Pöffeteg keksz

Ezt a nevet én adtam ennek a süteménynek. Az eredeti ötletet a neten találtam, egy viszonylag szépnek és jónak tűnő nagyon menő csillivilli gasztroblogon, de a dolog csak kívülről csillivilli, mert a blog írója annyira figyelmen kívül hagyja az olvasóit, hogy kicsit el is ment a kedvem tőle, mert minek vezet valaki blogot, ha a kérdésekre, észrevételekre soha nem reagál? A kérdés költői. A süti sütésénél nagy szükségem lett volna egy tanácsra, amit nem kaptam meg, pedig a mai világ arról szól, hogy a fb azért van és létezik, és ott blogokat azért reklámoznak (amit én ezzel a bloggal hála a jó égnek, soha nem tettem meg), hogy minél többen olvassák, és szeressék meg (ami akár a válasz adásán keresztül is megtörténhet, nyilván) de úgy tűnik, nem mindenkinél ez a szemlélet. Mert miután kidühöngtem magam, mert nem sikerült az első adag süti, végignéztem, és soha nincsen reakció a kérdésekre, hozzászólásokra, ami nagy kár, és sajnos sokat elmond a bloggerről. Kár. És ami szintén zavaró, hogy egy gasztroblogger, oké, nem agysebész, de azért a normál és érthető mértékegységre való odafigyelés és használatos rövidítések alkalmazása szerintem nem egy nagy kihívás, de kicsit igényesebbé teszi a blog kinézetét.  
Mindenesetre a recept kis módosítással szuperül működik, és én direkt arra biztatok mindenkit, aki ide vetődik és olvassa a blogomat, hogy ha kérdése van, bátran tegye azt fel, szívesen és örömmel válaszolok. 
Szóval a recept, és a hozzávalók:
  • 15 dkg magas kakaótartalmú csoki
  • 10 dkg csokipasztilla (vagy mi magunk összedarabolunk 10 dkg étcsokit)
  • 50 g vaj
  • 50 g liszt
  • 25 dkg cukor
  • 2 tojás
  • negyed zacskó sütőpor
  • a tetejére díszítésnek színes csokidrazsé
Először is a két tojást a rengeteg nagyon sok cukorral jó habosra keverjük, és utána odaadjuk valakinek, aki tovább kevergeti, amig a csokiból 10 dkg-t megolvasztunk gőz fölött a vajjal együtt, majd a csokit belekeverjük (ne legyen forró!!!) a tojásba. A liszthez adjuk a sütőport és a csokipasztillát vagy a darabolt csokit, és ezt is hozzákeverjük a tojásos-csokis cucchoz. És itt jön a varázslat, állni hagyjuk egy jó ideig, mert ha nem így járunk el, és egyből sütni kezdjük a kekszeket, akkor bizony szétfolyik az egész, és ráragad a sütőpapírra, ami levakarhatatlan onnan :( Nekem az utolsó adag sikerült a legjobbra, ami kb 30 percet állt szobahőmérsékleten az összekeverés után.
Ha állt egy keveset a massza, akkor egy kanállal kisebb halmokat teszünk sütőpapíros tepsire, és 180 fokon kb 10 percig sütjük. Oda kell rá figyelni, mert egy idő után megég a széle. Először a sütőben fel fognak púposodni a sütik, akkor érdemes rászórni a csokidrazsét, ha az elején szórjuk rá, akkor remekül lesüllyednek a tésztába és semmi se fog belőle látszódni, hiába kínlódtunk vele. Mikor kivesszük, érdemes teljesen hagyni kihűlni, és csak utána leszedni a sütőpapírról, akkor nem fognak széttörni a kekszek, és miközben hűlnek, le is lappad a tésztája, betöredezik, és lapos lesz, de finom. Kívül ropogni fog, belül meg kicsit ragadós lesz. Nálunk nagy sikert aratott, bár sokszor nem szabad sütnöm, mert tele van cukorral 😈

3 megjegyzés:

  1. Szia Kata! :) Akkor kérdeznék is, mert a múltkor említetted a kölest (imádtam azt a bejegyzést, maximálisan egyetértettem :D). Most először készítettem köretnek, de nagyon kásásra sikerült. Nem gond, megettük, de azért lehetett volna jobb is. :D Leöblítettem, kis olívaolajon megfuttattam, és háromszoros vizet tettem hozzá (több helyen ezt javasolták). Mit ronthattam el? :) Előre is köszönöm, ha van ötleted. :) Szép napot: Flóra :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Flóra :) De örülök mindenkinek, aki itt van és olvas :D Szóval én csak kétszeres vizet öntök a kölesre, és úgy főzöm, de az alap recept, amiből csináltam valóban 3x vizet írt. Szerintem amúgy nagyban függ a kölestől is (a fajtától, persze ;) ), például valamelyik 25 perc alatt fő meg (lemértem...), valamelyik (a dm-es) meg 10 perc alatt készen van. Esetleg próbáld meg kevesebb vízzel. Szerintem semmit nem rontottál el, de hát nem vagyok egy nagy szakértő.

    VálaszTörlés
  3. Értem, köszönöm :) Lehet, hogy nem az Arbatban kellett volna vennem? :D Megpróbálom legközelebb kétszeres vízzel :) És remélem, még sokáig olvashatunk, szeretem a bejegyzéseidet :)

    VálaszTörlés