Ebben az évben Editke azt kérte a manóktól, akik nálunk az adventi kalendáriumot hozzák, hogy olyan kalendárium legyen, amiben kicsi játékok vannak, amilyet két éve is hoztak. Kicsit letörtem, mert azt hittem, hogy a tavalyi "élményes" adventi kalendáriumom akkora ász volt, hogy az idén is olyat fog kérni, de nem. Hát ízlések és pofonok, a gyerekeknek úgy tűnik még mindig a játék az igazi ajándék, arra nem akarok gondolni, hogy nem akar Editke velem lenni és tejszínhabos kakaót inni adventi meglepetésként.
Először azt gondoltam, hogy veszek neki kész adventi kalendáriumot, Legosat. Ha már lúd, legyen kövér, akkor nem is bíbelődök az elkészítésével, lesz bolti és készpontvége. De aztán megnéztem a Lego adventi kalendárium árakat, még októberben, néztem egy nagyot, hogy most ez komoly-e, aztán még beszéltem Dórival, aki azt azt mondta, hogy szupi a Legos adventi kalendárium, de nagy hely kell neki, náluk tavaly elfoglalta az egész étkező asztalt, és nálunk a lakásban minden van, csak nagy hely nem, szóval így letettem a Legóról. De hát nagy barátom az aliexpress, és egy másik anyukától informálódtam, hogy a Lepinek nagyon jó utánzatai a Legonak, és annak is van adventi kalendáriuma. Igaz nem csillivilli kinyithatós ablakos dobozban, hanem csak egy sima zacskóban van, de a Lego árának negyedéért, így gondoltam egy nagyot és megrendeltem. Valamiért azt hittem, hogy az egyes darabok majd összerakva fognak érkezni Kínából, és meglepődve tapasztaltam, hogy a 24 darab kis meglepetés egy egészen kicsi borítékba belefért a leírással együtt, és minden atomjaira szedve található benne. Akkor kétségbe estem, nem vagyok egy nagy lego összerakó, sőt, engem az ilyen felidegesít. De hát mire van nekem Krisztián, ha nem pont ilyen dolgok megoldására, például, odaadtam neki, hogy rakja össze a kis darabokból a 24 darab meglepit, és én addig elelmélkedtem, hogy mibe is csomagoljam majd a legokat. Először venni akartam nekik valami doboz félét, egyszer a Tigerben láttam egy nagyon tutit, de aztán rájöttem, hogy nem tudjuk majd hova tenni, Editke szobájába már egy talpalatnyi hely sincsen, szóval másban kellett gondolkoznom. Olyat akartam, amit fel tudok ragasztani az ajtóra, vagy valami olyan helyre, ahol nem lesz útban, ezért a papírzacskó mellett döntöttem. Először Editke szobájának az ajtajára akartam ragasztani, de rájöttem, hogy ha azt nyitogatjuk meg csukogatjuk mindig, akkor le fognak esni a zacskók, ezért az a remek ötletem támadt, hogy a hűtő oldalára ragasztom. Ennek nagyon megörültem, mert így semmi plusz helyet nem foglal el a lakásban a kalendárium, mindig látjuk, jól is néz ki, bár ahogy fogy róla a zacskó, úgy már kezdi elveszíteni a fenyőfa alakját, de majd az igazi fa jön helyette.
Szóval első lépésben Krisztián kirakta a 24 kis ajándékot.
Aztán bezacskóztam őket egy kevés csoki kíséretében, igen, tudom, hogy nem egészséges, de ez van, nem tettem minden zacskóba, ennyi a mentségem. A zacskókra ragasztottam előre legyártott számos matricát is.
Ez még csak a terv, hogy milyen alakzatban ragasszam fel a hűtőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése