Azt hiszem, én élvezem, hogy Editkének csomagolhatok uzsonnát. Szeretem, hogy én döntöm el, hogy mit fog enni és nem a Kalória (aki az ebédszállító itt Gödöllőn) mondja meg nekem, hogy ma tojáskrémes kenyeret adok a gyerekednek enni, amit amúgy nem szeret, de akkor is ezt kapja. Így kiélhetem a kreativ hajlamaimat az uzsonnásdobozokban is 😄 És ami talán ennél nagyobb öröm, hogy a dobozok mindig üresen jönnek haza, nem csak a nasi fogy. Sokszor, bevallom, az a trükköm, hogy nasinak álcázom a normális kaját, és sokszor használok csokit, mert úgy minden vonzóbb, viszont csakis étcsokit, amiben nincsen cukor. Amit csokival bevonok, az tutira elfogy, legyen benne aszalt gyümölcs, vagy valamilyen darált mag, akár chia, amit egyébként utál Editke, de ha benne van mondjuk egy zserbó golyóban, akkor észre sem veszi, és megeszi. Így szoktam lenmagot is belecsempészni bizonyos kajákba, és sose volt még erre panasz. Álcázok, na. De azt gondolom, megéri a vesződséget, és mivel magamnak is mindig csomagolok uzsonnát, így nem is kellett nagy változást eszközölnöm, mikor Editke iskolás lett, csak most egy doboz helyett háromba csomagolok. Inni mindig vizet adok neki, nem teát és nem is gyümölcslevet. Nagyon ritkán, kb havonta 1x kap valami kis szívószálas üdítőt, és azt se egy kaja helyett, hanem kiegészítőként. Azért rakok neki sokszor ropit meg kis csokikat, mert sajnos lassan eszik, és előfordul, hogy ebéd után még enne valamit, de idő nincsen rá, hogy leüljön a kis szalvétán kiterítve a kaját enni, csak arra, hogy bekapjon valamit, és erre az esetre van neki ropi, szőlő, kis csoki és keksz. Ezek nem mindig fogynak el, de vésztartaléknak kell, hogy legyen neki ilyesmi is.
Csokis muffin, és ropi.
És Editke, amint az iskolában elfogyasztja a tízóraiját 💓
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése