Tavaly is írtam, inkább csak magamnak, évértékelő posztot, így idén is írok egyet, mert azóta is szeretettel gondolok vissza a tavalyira.
A tavalyi, 2019-es évem nagyon nem úgy alakult, ahogyan vártam, de összességében nincsen okom panaszra ✌
Az év eleje valahogyan eltelt, nagyon említésre méltó dolgok nem történtek, vagy nem emlékszem rájuk...
A nagy fordulópont az évben a színtanácsadás volt Zsófinál. Mártival voltunk, én kiakadtam, Márti meg röhögött, hogy még ilyen kiakadást, mint az enyém, de amúgy igaza volt, és jól tűrte, és nagyon örülök végül, hogy nem Krisztivel mentem el Zsófihoz, hanem Mártival, ő jobban tudott engem kezelni 😛 A színtanácsadáson világos tavasz színtípus lettem, a blogon is írtam róla, itt.
Zsófi oldalára is írtam erről, mert megkért rá, itt van. Lettek új barátok is az életemben, amik szintén a színes csopinak köszönhető, Krisztián színpartnereknek hívja őket, találó elnevezés. Az egyik zoknimániás, tőle kaptam ezt a szuper zoknit, és az oldalamnak a Csibi elnevezést.
De ennek a tanácsadásnak köszönhetek egy olyan támogató női (!!!) csopit, akik biztatására elkezdtem egy nyakláncos bizniszt (ehhez kapcsolódó poszt itt van), ami úgy tűnik, hogy tök jól megy, és nagyon örülök neki, mert teljesen más jellegű a dolog, mint ami a rendes munkám. Lett ehhez kapcsolódóan egy új fb oldalam, meg egy instagram oldalam is, ami döcög még, de fejlesztem, ahogy a tudásom meg az időm engedi.
Előtte egy nyári futáson pattant ki az ötlet a fejemből, hogy kellene gyerekeknek ökotudatos szakkört/valamit tartani, ebből alakult ki az ökokids, amihez szintén kapcsoltam egy fb profilt és egy blogot. Az valahogyan gyorsabban berobbant, és már majdnem 2000 követője van. Viszont közben jött az igény a pomis nyakikra, amikből több bevételem lett, így az Ökokids kicsit parkolópályán van, de sebaj, a blogra azért írok néha, és majd ha időm engedi, fejlesztgetem azt is, itt a linkje a blognak.
A munkában is olyan fordulatok voltak, amikre nem számítottam, így 1 hét alatt raktam össze egy docensi pályázatot, aztán egy csomó időt készültem az előadásaimra, és nagy hála és köszönet illeti Zsuzskát, aki elkészítette nekem az angol előadásomhoz a szöveget, amit megtanultam, és nagy dicséretet kaptam érte. Örökre hálás leszek ezért, Zsuzska!
A pályázat, frissen nyomtatva.
Az előadás előtti lelkes fejem
Kriszti is velem volt karkötő formájában a védésen. A másik kezemen a családtagjaim voltak jelen, de azzal fotóztam, arról nincs kép.
A pályázat, frissen nyomtatva.
Lett egy brazil phd hallgatóm ősszel, még nem döntöttem el végleg, hogy örülök-e neki, vagy nem, így erről hosszabban nem írnék, egy buldózer a gyerek, de lehet ezt nem is lehet máshogyan csinálni 😆
Barna Balázs kapott széket az Akadémián, és megemlített az akadémiai székfoglalójában, amiért tök hálás vagyok neki.
Amire végképp nem készültem az év elején, és nem is sejtettem, hogy valaha ilyenben részt fogok venni, azok a workshopok voltak, amiket én tartottam olyan embereknek, akik fizettek ezért. Fura, mi? Nekem is! Az egyik az Ökokids keretein belül ment, kapszulaangyalka workshop volt, a többi pediga pompomos nyakláncokhoz kapcsolódó workshop, egyet felnőtt nőknek tartottam egy másik pedig anya-lánya workshop volt, amiből már most januárban is 2 darab lesz, hihetetlen. De ha ebből tudok pénzt csinálni pluszban magamnak, akkor ebből fogok.
Ökokids halloween workshop.
Pomis anya-lánya workshop.
Kapszulaangyalka workshop.
Ökokids halloween workshop.
Mártival pompom nyaki workshop előtt.
A másik meglepetés az évben pedig a Cortevás út volt Sevillába, novemberben. Nagyon jól éreztem magam, szakmailag is volt némi haszna, kikapcsolódásnak szuper volt, csak hazafelé sztrájkolt a Lufthansa, így egy plusz estét rá kellett húzni Münchenben, amit kihagytam volna.
Plaza de Americano.
Alcazar
Münchenben a szomorú valóság.
Múncheni plusz éjszaka ...
Plaza de Americano.
Elég díszes volt a szálloda...
Nyaralni is voltunk, Porecben családilag, Editkével meg külön-külön több helyen is, tényleg sokfelé jártunk, éljen a Kajla. Ki ne hagyjam, a legnagyobb nyári élményem mégis a Körösbe való beleesés volt ruhástól, pedig apa ugye tud evezni. Örök élmény marad mindannyiónknak.
Csupa vizesen, de legalább az én telefonom "megúszta"
Editke le is rajzolta.
Berényben, rollerrel, jeeee.
Martovásár.
Velencei-tó.
Porec.
Editke az első évet kitűnővel zárta, büszkék is vagyunk rá, azóta már a második évét tapossa a suliban. Közben sportot váltott, és karatézik, az első vizsgája decemberben volt, így felkerült az első csík az övére.
Csupa vizesen, de legalább az én telefonom "megúszta"
Gyulai várban anyával.
Kitűnő kisnyulika.
Szülinap.
Kezdődik a második!
Karatevizsga, Tibi bácsival kézfogás.
Oklevél.
Krisztián még mindig edz, néha megijedek a hasától. A kockáktól, egész pontosan. Indult a választásokon, ahol szavaztunk is rá.
Karácsony.
Szülinapomra kaptam egy pár tortát, és sk nyaklánctartót is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése